Életigenlők - 2018 ősz
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
Címlapsztori<br />
ÉLETIGENLŐK<br />
Merni kell boldognak<br />
lenni! Szoktuk mondani<br />
az az igazi, ha a vágyaink,<br />
álmaink tetteinkben manifesztálódnak.<br />
Törekedjünk<br />
arra, hogy megéljük mindazt,<br />
ami a gondolatunkban,<br />
lelkünkben megfogalmazódik,<br />
vagy szimbólumokban,<br />
vágyott álomképekben<br />
megjelenik. Az a miénk.<br />
zott, elmondta, ez a szerepmegformálás<br />
számára is az egyik<br />
legkedvesebb volt a Manifesto<br />
12 filmetűdje közül. Bravúrosan<br />
átjött a lüktetés, ahogy minden<br />
idegszálával koncentrált, beszélt,<br />
kiabált, gesztikulált, magyarázott<br />
a táncosoknak.<br />
Nyilván voltak, amik semlegesen<br />
hatottak: a bróker, a<br />
tanárnő, a konzervatív családanya,<br />
a partin beszédet mondó<br />
cégvezető, a high-tech tudós,<br />
ezek olyan epizódok voltak,<br />
amik belesimultak a jóval átütőbb<br />
reakciót kiváltókba. Talán<br />
mondhatom, hogy ezek állnak<br />
legtávolabb az én személyiségemtől,<br />
vagy ezekben a témákban<br />
vannak hiányosságaim.<br />
Most, hogy írom ezt a tudósítást,<br />
eszembe jutott egy mindenki<br />
által ismert mondás: „a részeg<br />
és a gyerek mondja meg az<br />
igazat”. Igen, pontosan így van,<br />
ezek a kiáltványok – illetve a tartalmuk,<br />
amire épül – mindenki<br />
által ismert életigazságok, mindenki<br />
mantrázza, mindenkiből<br />
valahogy egyszer kibukik azok<br />
mély tartalma. A nagy kérdés,<br />
hogy tesz-e utána valamit.<br />
Tud-e tenni valamit, ami elmozdítja<br />
a közönyös „mantrázástól”,<br />
ami a végén pesszimizmusba<br />
torkollik…<br />
Ha mindenki egyszer belátná,<br />
hogy az úgy van, amit a<br />
mondás szerinti részegember<br />
9<br />
vagy a kisgyerek mond, akkor<br />
jó világot élnénk. De az nem<br />
a földön lenne. Mert itt minden<br />
bizonnyal őrültnek vagy<br />
hibbantak tartanák azokat az<br />
embereket, akik megkísérelnek<br />
a nehézségek ellenére a kiáltványok<br />
mély tartalma alapján<br />
élni. A földi élet velejárója, hogy<br />
kétpólusú. A jó és a rossz jelen<br />
van a hétköznapjainkban, az<br />
hogy mit mihez viszonyítunk<br />
az társadalmi fejlettség, kor és<br />
kultúrafüggő. A körülményekbe<br />
belesüppedő fásultság és a<br />
gúnyos letargia helyett az értelmes<br />
lázadás viszont nagyon is<br />
egyénfüggő.<br />
Időről időre vannak olyan<br />
nagygondolkodók, művészek,<br />
filozófusok, akik veszik a tollukat,<br />
az eszüket, szívüket és a<br />
jövő kor emberének szánva a<br />
jelen kor embere „tetteit” vagy<br />
„nem megtett tetteit” kiáltványokba<br />
öntik, a lelki sikolyainkat<br />
elmondják helyettünk, belekiáltozzák<br />
az arcunkba, amolyan<br />
mindenki számára világosan<br />
érthető formában, felháborító,<br />
polgárpukkasztó módon – kiáltványokban.<br />
Azért, hogy odafigyeljünk<br />
rájuk. Halljuk meg,<br />
végre.<br />
És a 21. században egy nagyszerű<br />
forgatókönyvíró ezeket<br />
„Van, ki hősként hal meg,<br />
van, ki bolondként… de a<br />
kettő ugyanaz. Az egyetlen<br />
szó, amely nem tiszavirágéletű:<br />
maga a halál. Élvezd<br />
az életedet!” (Dadaizmus;<br />
búcsúbeszéd részlet)<br />
a kiáltványokat egy tető alá álmodta,<br />
majd az egyik ünnepelt,<br />
nagyszerű színésznőt megnyerte,<br />
hogy meg is rendezze ezt a<br />
kiváló alkotást, a 12+1 filmetűdöt,<br />
ami egyszerre mutatja meg<br />
nekünk azokat a visszásságokat,<br />
amikből eredeztethetők az<br />
igazságtalanságok. Az, hogy<br />
mennyit értünk meg belőlük,<br />
hovatovább mennyit teszünk<br />
magunkévá a megértettekből,<br />
nagyban meghatározza, hogy<br />
boldogan vagy boldogtalanul<br />
élünk.<br />
Vajda Márta<br />
(Fotók: Steffen Pedersen, ACMI,<br />
Kaszás Tamás/Fidelio)