18.11.2020 Views

Élet & Stílus 2020. Téli szám

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.

fókuszban

Rutherford Hayes

Fehér Házba, az Egyesült Államok 46.

elnökeként. Mielőtt részletesebben is

kitérnénk kettejük párviadalára, hadd

emlékeztessünk rá: az ország első

elnöke George Washington volt 1789

és 1797 között, ő 57 évesen lépett

hivatalba. Az utána következők sorában

Theodore Roosevelt birtokolja

mindmáig a legfiatalabb elnök titulusát,

miután ő szűk két héttel a beiktatása

után lett 43 éves. Alig valamivel

idősebben választották meg John

Fitzgerald Kennedyt, míg a „bronzérmes”

Bill Clinton 46 esztendősen vált

az Egyesült Államok első emberévé.

A korlajstrom másik végletét eddig

Trump képviselte, aki 2016-ban, 70

évesen a legidősebben hivatalba lépő

elnök címét érdemelte ki, megelőzve

Ronald Reagant, aki közel 70 esztendősen

tett esküt. Joe Biden a maga 78

évével ezen a listán toronymagasan az

első, s ha január 20-án hivatalosan is őt

iktatják be, minden idők legkorosabb

elnökévé lép elő. De mért a feltételes

mód, a bizonytalanság?

Nos azért, mert a világ a 2020-ast az

elmúlt évtizedek egyik legfurább amerikai

választásának minősíti, amelynek

– november közepi lapzártánkkor –

még nincsen hivatalos végeredménye.

Mi több, várhatóan hosszú hetekig

nem is lesz... E tény önmagában még

nem adhatna okot a meghökkenésre,

hiszen például a 2000-es elnökválasztásnál

35 nap szükségeltetett ahhoz,

hogy a republikánus George W. Bush

és a demokrata Al Gore csatájában

Donald Trump,

végre győztest – az amúgy az előbbi

sikerét jelentő végeredményt – hirdessenek.

A bő egyhavi várakozás is eltörpül

azonban egy jóval korábbi, jelesül

1876-os, de máig élő rekord mögött.

Akkor a nyertes személyének kihirdetésére

közel négy hónapot (!) kellett

várni: csak 1877. március 2-án derült

rá fény, hogy a republikánus Rutherford

Hayes egy elektorral többet vallhatott

magáénak, mint demokrata

riválisa, Samuel Tilden.

Az idei, november 3-i elnökválasztás

eredménye talán mindkét említett

példához képest előbb ölt majd

hivatalos formát, ám a helyzet nem

egyértelmű... „Papíron” Joe Biden

simán nyert, azaz – a szavazatok 92

százalékos feldolgozottsága mellett –

november 7-én győztest hirdettek személyében,

miután a demokrata jelölt

Pennsylvania állam 20 elektorának

megszerzésével átlépte a szükséges 270

elektoros határt, vagyis abszolút többséghez

jutott. (Csupán zárójelben: az

elnököt az Egyesült Államokban közvetve

választják, az 538 tagú elektori

kollégiumon keresztül. A győzelemhez

a jelöltnek az elektori szavazatok legalább

felét meg kell szereznie.)

Biden világgá is kürtölte sikerét,

csakhogy Trump nem ismerte el a

vereségét, hanem hivatalban lévő

elnökként jogi eljárásokat jelentett

be. Konkrétabban: csalásokat, szavazathamisításokat,

szabálytalanságokat

emlegetett fel, s közölte: az Egyesült

Államok legfelsőbb bíróságához fordul.

Így aztán jelen helyzet szerint Biden

nyerte a választást, de hogy valóban

győzött-e, arra meglehet csak igen

hosszadalmas jogi csatározások végén

kapjuk meg a hivatalos és végleges

választ...

JANCSÓ KORNÉL

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!