Élet & Stílus 2020. Téli szám
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
fókuszban
Rutherford Hayes
Fehér Házba, az Egyesült Államok 46.
elnökeként. Mielőtt részletesebben is
kitérnénk kettejük párviadalára, hadd
emlékeztessünk rá: az ország első
elnöke George Washington volt 1789
és 1797 között, ő 57 évesen lépett
hivatalba. Az utána következők sorában
Theodore Roosevelt birtokolja
mindmáig a legfiatalabb elnök titulusát,
miután ő szűk két héttel a beiktatása
után lett 43 éves. Alig valamivel
idősebben választották meg John
Fitzgerald Kennedyt, míg a „bronzérmes”
Bill Clinton 46 esztendősen vált
az Egyesült Államok első emberévé.
A korlajstrom másik végletét eddig
Trump képviselte, aki 2016-ban, 70
évesen a legidősebben hivatalba lépő
elnök címét érdemelte ki, megelőzve
Ronald Reagant, aki közel 70 esztendősen
tett esküt. Joe Biden a maga 78
évével ezen a listán toronymagasan az
első, s ha január 20-án hivatalosan is őt
iktatják be, minden idők legkorosabb
elnökévé lép elő. De mért a feltételes
mód, a bizonytalanság?
Nos azért, mert a világ a 2020-ast az
elmúlt évtizedek egyik legfurább amerikai
választásának minősíti, amelynek
– november közepi lapzártánkkor –
még nincsen hivatalos végeredménye.
Mi több, várhatóan hosszú hetekig
nem is lesz... E tény önmagában még
nem adhatna okot a meghökkenésre,
hiszen például a 2000-es elnökválasztásnál
35 nap szükségeltetett ahhoz,
hogy a republikánus George W. Bush
és a demokrata Al Gore csatájában
Donald Trump,
végre győztest – az amúgy az előbbi
sikerét jelentő végeredményt – hirdessenek.
A bő egyhavi várakozás is eltörpül
azonban egy jóval korábbi, jelesül
1876-os, de máig élő rekord mögött.
Akkor a nyertes személyének kihirdetésére
közel négy hónapot (!) kellett
várni: csak 1877. március 2-án derült
rá fény, hogy a republikánus Rutherford
Hayes egy elektorral többet vallhatott
magáénak, mint demokrata
riválisa, Samuel Tilden.
Az idei, november 3-i elnökválasztás
eredménye talán mindkét említett
példához képest előbb ölt majd
hivatalos formát, ám a helyzet nem
egyértelmű... „Papíron” Joe Biden
simán nyert, azaz – a szavazatok 92
százalékos feldolgozottsága mellett –
november 7-én győztest hirdettek személyében,
miután a demokrata jelölt
Pennsylvania állam 20 elektorának
megszerzésével átlépte a szükséges 270
elektoros határt, vagyis abszolút többséghez
jutott. (Csupán zárójelben: az
elnököt az Egyesült Államokban közvetve
választják, az 538 tagú elektori
kollégiumon keresztül. A győzelemhez
a jelöltnek az elektori szavazatok legalább
felét meg kell szereznie.)
Biden világgá is kürtölte sikerét,
csakhogy Trump nem ismerte el a
vereségét, hanem hivatalban lévő
elnökként jogi eljárásokat jelentett
be. Konkrétabban: csalásokat, szavazathamisításokat,
szabálytalanságokat
emlegetett fel, s közölte: az Egyesült
Államok legfelsőbb bíróságához fordul.
Így aztán jelen helyzet szerint Biden
nyerte a választást, de hogy valóban
győzött-e, arra meglehet csak igen
hosszadalmas jogi csatározások végén
kapjuk meg a hivatalos és végleges
választ...
JANCSÓ KORNÉL