disszertáció - ELTE BTK disszertációk
disszertáció - ELTE BTK disszertációk
disszertáció - ELTE BTK disszertációk
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
teszik ki, melyeket 1821-ben indított és 1845-ig számos alkalommal megismételt. 23 E<br />
műveket annyiban vonjuk be vizsgálódásainkba, amennyiben megvilágítják a<br />
művészetfilozófiai előadásokban elhangzottakat.<br />
3. Kérdések és előzetes megfontolások<br />
A továbbiakban ismertetném a dolgozat felépítését s egyúttal azokat a<br />
témaköröket, problémákat, melyeket érinteni szeretnék. Bár különböző szinteken, de<br />
mind a hat fejezet során a művészetfilozófiai előadások gondolatmenetének értelmező<br />
kifejtése után fontolóra vesszük a szöveggel kapcsolatosan felmerülő kérdéseket és<br />
interpretációs nehézségeket, majd megkísérelünk válaszlehetőségeket megfogalmazni.<br />
Mindeközben remélhetőleg az egyes problémakörök összefüggései is feltárulnak,<br />
kibontakoztatva ezáltal a szövegben lévő gondolati gazdagságot. A befejezésben pedig,<br />
lezárásképpen, összefoglaljuk majd fejtegetéseink eredményét és szeretnénk jelezni a<br />
további kutatás perspektíváit.<br />
Az első fejezet a schellingi módszert vizsgálja, s a rendszer alapjának és a<br />
kifejtésnek a viszonyára kérdez rá, előrevetítve ezáltal a konkrét példák vizsgálatát.<br />
Először is felmerül az egész művészetfilozófiai rendszer spekulativitásának kérdése,<br />
ennek tisztázásához magát a rendszert konstruáló elveket kell felkutatnunk, és Schelling<br />
rendszeralkotó törekvéseit megértenünk. Mindehhez szükséges a<br />
transzcendentálfilozófiai előzményekkel számot vetnünk, és az azonosságrendszert<br />
ennek fényében megvizsgálnunk. Magának az előadásnak az egyes egységei továbbá<br />
szemmel láthatóan különféle metodikai elveket követnek, hiszen a tételszerű<br />
rövidséggel megfogalmazott paragrafusok mellett rövidebben és hosszabban elnyúló,<br />
időnként kitérőkkel kiegészített elemzéseket is találunk, s e szakaszok látszólag nem<br />
mindig szervesülnek teljes egészében egymáshoz. Mindezek kapcsán egy ennél<br />
fontosabb kérdés is felvetődik: mi a viszonya tulajdonképpen a rendszernek alapzatának<br />
(bevezetés és első szakasz) és a további részeknek illetve az egyes példáknak,<br />
elemzéseknek? Tekinthetőek-e ez utóbbiak egyáltalán konkretizációknak illetve<br />
23 Philosophie der Mythologie, in: Ausgewählte Schriften Bd. 5-6, Suhrkamp, Frankfurt am Main, 1995.,<br />
és Philosophie der Offenbarung 1841/42, Suhrkamp, Frankfurt am Main, 1993.<br />
10