disszertáció - ELTE BTK disszertációk

potenciák ennek megfelelően itt már nem az öntudat fejlődésének fokai, hanem az
abszolútum megjelenési formái. Megváltozik ezáltal az intellektuális szemlélet
fogalmának jelentése is, míg korábban az önszemlélet legmagasabb foka volt, most a
dolgoknak az abszolútumban való szemléletévé alakult. A művészet esetében ez a
szépség ősmintaképének szemléletét jelenti, és ezáltal minden műalkotást az isteni
abszolút műalkotás megjelenésének tekint. 110 A képzelőerő ennek megfelelően nem
annyira az öntudat tevékenységének reflexióját, szemléletét jelenti, mely a
produktumban objektiválódik, hanem az isteni alkotó tevékenység - az idealitást az
individuáció ereje révén a realitásba átültető teremtés - újra megjelenítését. Így a művet
alkotó zseni helyzete is megváltozik az új rendszerben. Továbbra is szerepet kap benne,
de nem emeli ki már annyira a személyét, hiszen a szubjektivitás helyett az abszolútum
lett a kiindulási pont. Schelling ennek megfelelően most a zsenit Isten felől definiálja:
"A műalkotás avagy az egyes valóságos dolog létrehozója, mely által az abszolútum az
ideális világban reálisan objektívvé válik, az ember örök fogalma avagy ideája
Istenben, mely magával a lélekkel egy és vele egybekötött." 111 "Az embernek ezen örök
fogalma Istenben - mint alkotásainak közvetlen okában - az, amit zseninek nevezünk,
mintegy géniusznak, az emberben lakozó isteninek." 112 E meghatározás által a művészet
értelmezésében a mű emberi, tehát közvetett alkotójáról áttevődött a hangsúly a
közvetlenre, vagyis Istenre.
Az eddigiek során jelzett változások összefüggnek a művészet értékelésével
általában. Mint a két írás néhány pontjának vázlatos áttekintéséből kiderült, közös
bennük a művészet és a szépség kiemelt helyen való tárgyalása, s ez jellemző Schelling
e korszakának írásaira. A filozófia rendszerének további kifejtései abszolútumtana és
potenciákról szóló elmélete szintén a műalkotás tanával teljesedik ki. Az 5. § végén
ábrázolja a reális és az ideális világban megvalósuló egységeket. Az előbbi a végtelen
felvétele a végesbe, azaz a lényeg beleképződése a formába, az utóbbi a véges felvétele
a végtelenbe, azaz a forma beleképződése a lényegbe. A reális világ harmadik
potenciafoka az organizmus, itt megvalósul a két egység egybeképződése a reálisban.
Mindez a reflektáló észben válik nyilvánvalóvá. Az ideális világ harmadik potenciafoka
110 Spinoza hatása itt is - mint a rendszer egészében - érezhető. Az egyes dolognak az abszolútumban való
szemlélete megfeleltethető a spinozai scientia intuitiva fogalmával.
111 62. §
112 63. § [A fordítást mindkét paragrafus esetében módosítottam - S. D.]
38