disszertáció - ELTE BTK disszertációk
disszertáció - ELTE BTK disszertációk
disszertáció - ELTE BTK disszertációk
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
objektivitáshoz. 69 Schelling tehát a mű létformáját, a transzcendentálfilozófiai<br />
kiindulásból eredően, az alkotó tevékenységéből kiindulva ragadja meg. A műalkotás<br />
azért jellemezhető úgy, hogy benne az abszolútum, a szellem tökéletesen megvalósul,<br />
mert a zseni produkciója. Ezáltal a mű ontológiája a szubjektumból tárul fel, bár olyan<br />
szubjektivitásból, mely egyszersmind objektivitás is. A művészeti alkotás jellemzője<br />
pedig ennek megfelelően az öntudatlan végtelenség (bewußtlose Unendlichkeit). Ennek<br />
mintája a görög mitológia, egy olyan egész, mely jelentését és értelmezését tekintve<br />
végtelen gazdagságot hordoz magában. 70 A művészetben a zseni ugyanazt a szerepet<br />
játssza, mint a mitológiában a nép, a kollektivitás vagy annak egy hordozója. Saját<br />
szubjektivitása túlmutat önmagán, valami nem-szubjektívet rejt magában, úgy is<br />
fogalmazhatunk, hogy ő az individuálissá vált mitológiai mozzanat. Alkotása ebből<br />
kifolyólag mitológiai karakterrel ruházódik fel. 71<br />
A műalkotás ugyanakkor a végtelent véges módon jeleníti meg, s ez adja<br />
szépségét, mely e kettő egysége. 72 Ez több szempontból is figyelemre méltó. Egyrészt a<br />
szépség - és a hozzá társított fenségesség 73 - a műalkotásnak mint olyannak lesz<br />
jellemzője, vagyis nem annyira a műnek a rúttal szembeállított esztétikai értékét jelenti,<br />
mint inkább lételméleti határozmányát. Másrészt pedig megállapíthatjuk, hogy Schelling<br />
kifejtésében a Szép magának az abszolútumnak lesz legmagasabb rendű megjelenése,<br />
mintegy a korábbi megjelenési formáknak, az Igaznak és a Jónak a beteljesülése. 74 E<br />
gondolatmenet végül is értelmezhető a platóni szépségmetafizika átültetéseként a<br />
69 S. 683 f. (388. o.)<br />
70 S. 687 f. (393. o.)<br />
71 Allwohn felhívja a figyelmünket arra, hogy a mitológiai korszak jelentése a művön belül némileg<br />
megváltozik, hiszen a történelemfilozófiai részben elmúlt periódust takart, míg itt esztétikai lehetőséget.<br />
Ld. i. m. S. 23 skk. o. Mindez következik a történelem kettős fogalmából, és a művészet, illetve a<br />
történelem viszonyának ebből eredő kétértelműségéből. Schelling ugyanis a történelmet egyfelől - Kant<br />
történelemfilozófiája nyomán - társadalmi-jogi fejlődésként értelmezi, melyben a művészetek és a<br />
tudományok puszta eszközökként szolgálnak. A történelem másfelől isten gondviselésének és<br />
kinyilatkoztatásának terepe. Innen szemlélve a művészet és az esztétikai szemlélet az abszolútum<br />
epifániájának helye, olyan állapot, mely mintegy anticipálja a történelem beteljesülését. A művészet ennek<br />
megfelelően egyrészt mint történeti jelenség, másrészt mint a történelemtől független parúszia<br />
értelmeződik. És amíg az első történelemfelfogásban a jog csak külső kényszer által tudja szabadság és<br />
szükségszerűség, szubjektivitás és objektivitás egységét garantálni, addig a második felfogás szerint a<br />
mitológiában és az ebből táplálkozó művészetben közvetlenül adott ez az egység. Ld. erről Wilhelm G.<br />
Jacobs: Geschichte und Kunst in Schellings "System des transscendentalen Idealismus" (in: Früher<br />
Idealismus und Frühromantik 1: Der Streit um die Grundlagen der Ästhetik /1795-1805/, Felix Meiner,<br />
Hamburg, 1990, S. 201-213)<br />
72 S. 688 (394. o.)<br />
73 A Schönheit és Erhabenheit fogalmi párosa szintén kanti örökség, azzal a különbséggel, hogy Schelling<br />
a szépség fogalmát eloldja a befogadó szubjektum szemléletétől.<br />
28