disszertáció - ELTE BTK disszertációk

transzcendentális idealizmus rendszerében. 49 Viszont e fogalom alkalmazása az antik
művészeti gyakorlatra meglehetősen önkényesnek tűnik. A költészet esetében a platóni
"istennel elteltség" (enthusziaszmosz, entheosz) 50 vagy az áldásos és szent őrület
(manía) 51 képzeteihez közelíthető valamelyest a Genius schellingi jelentése, ám az
építészet, a szobrászat vagy a festészet esetében ez még ennyire sem lehetséges.
Nyilvánvaló tehát, hogy itt Schelling jobbára eltekint a görög önértelmezéstől, ám erre
nem reflektál a maga helyén. Az itt jelzett problémák tehát újra csak felvetik az antik
nézőpont integrálásának kérdését, tudniillik hogy mely pontokon és miért történik meg,
illetve mely pontokon és miért nem kerül rá sor.
Ezután rákérdezhetünk magára az antik Kunstreligion koncepciójának belső
magjára. A görög mitológia esztétizáló felfogása ugyanis számos nehézséggel kell, hogy
szembesüljön. Az egyik az, hogy a mitológia a nép világtapasztalatának kifejeződése, s
e nép a maga kultikus vallási gyakorlatában isteneivel sajátos viszonyba lépett. A görög
vallásosság nem közvetlenül mitológiai összetevői viszont Schelling előadásaiban
háttérbe szorulnak. A görög mitológiát önmagában véve poézisként értelmezi, mely
csak egy másodlagos mozzanat révén vált vallásivá, s ezen kettéválasztás
megkérdőjelezhető. Összefügg ezzel egy másik probléma. A görög művészet
történetében is végbement bizonyos értelemben a műalkotások szakrális kontextusból
való kilépése és egyidejűleg esztétikai értékük előtérbe kerülése. 52 Éppenséggel ez a
folyamat vezetett a paradigmatikussá váló archaikus-klasszikus művészet
kialakulásához, a nagy szobrászati és festészeti alkotásokhoz éppúgy, mint a líra és
dráma létrejöttéhez. E művek tehát olyan folyamat eredményei, melynek során a korábbi
vallásosság elveszíti hajdani érvényességi közegét és evidenciáját, s a művek alkotói
nem egyszer éppen erre a helyzetre reagálnak, s dolgoznak ki új megoldásokat. Ez
hatványozottan igaz a mitológia történeteire s az istenekről alkotott képzetekre. Ha
viszont ez így van, akkor azzal kell számolnunk, hogy a Kunstmythologie antik
kialakulása összefüggésben van a mitológia problémává válásával, az istenekről alkotott
hagyományos elképzelések kritikájával. Nem hagyhatjuk tehát figyelmen kívül azokat a
kérdéseket, melyekre e nagy művek válaszolnak.
49 I. m. 388. skk. o.
50 Ld. pl. Ión 533 d - 535 a
51 Ld. pl. Phaidrosz 244 a - 245 a
52 Vö. Szilágyi János György (szerk.): A görög művészet világa I. (Gondolat, Budapest, 1962, 121. o.)
20