disszertáció - ELTE BTK disszertációk

platonikus gondolatokkal ötvözött azonosságfilozófiai rendszere szolgál, s amely
például csak az 1800-as System transzcendentálfilozófiája felől érthető meg, mint annak
folytatása vagy inkább módosítása.
2. Filológiai bevezető
Schelling az 1799-1800-as tanév kezdeményei után 9 az 1802-1803-as évadban
Jénában, 1804-1805-ben pedig Würzburgban tartott előadásokat a művészetfilozófia
tárgykörében, melyek kéziratos hagyaték formájában, 10 illetve különböző hallgatói
lejegyzések révén maradtak fenn, 11 s az előbbi egy részét a filozófus fia, K. F. A.
Schelling jelentette meg 1859-ben, a szerző halála után.
Az ezen előadásokban kifejtettek számos ponton érintkeznek az 1800-ban
megjelent, és nagy hatással bíró A transzcendentális idealizmus rendszere című írás
gondolataival, 12 illetve Schelling úgynevezett azonosságfilozófiai korszakának (1801-
1809) egyéb, a művészet és a mitológia problematikáját is érintő művével. Ilyen A
filozófiai rendszer további kifejtései, 13 a Bruno avagy a dolgok isteni és természetes
9 A kollégium Die vorzüglichsten Grundsätze der Philosophie der Kunst (A művészetfilozófia legfőbb
alapelvei) címmel lett meghirdetve.
10 Philosophie der Kunst (a továbbiakban rövidítve: PhK), in: Ausgewählte Schriften Bd. 2, Suhrkamp,
Frankfurt am Main, 1995, hrsg. von Manfred Frank (E kiadás az 1802-1803-ban Jénában, illetve az 1804ben
és 1805-ben Würzburgban - korrigált formában - tartott előadások szövegeit tartalmazza. A válogatás
feltünteti a neki részben alapul szolgáló K. F. A. Schelling-féle, 1856 és 1861 között megjelent összkiadás
oldalszámait is, mely kiadás két részletben és tíz illetve négy kötetben látott napvilágot. A
művészetfilozófiai előadások annak idején az első részlet ötödik kötetében jelentek meg.) Magyarul: F.
W. J. Schelling: A művészet filozófiája, Akadémiai, Budapest, 1991. (A szöveget Révai Gábor fordította,
és Zoltai Dénes gondozta, illetve látta el előszóval.) A továbbiakban a Frank-féle kiadásra fogok
hivatkozni, zárójelben pedig a magyarra, például: PhK 185 (65. o.). Itt is és a többi mű esetében - ha van -
a magyar fordítást idézem, amelytől való eltérést külön jelzem. A magyarul meg nem jelent írásokat saját
fordításomban idézem.
11 Külön érdekességet jelent az angol Henry Crabb Robinson előadásjegyzete, melyet ottjártakor az 1802-
1803-as jénai előadásokról készített, s amelyet Ernst Behler adott közre 1976-ban, a jegyzetíró Schelling's
Aesthetick című jegyzetei alapján: "Schellings Ästhetik in der Überlieferung von Henry Crabb Robinson",
in: Philosophisches Jahrbuch 83 (1976). Magyarul: F. W. J. Schelling: Jénai esztétika (1803), in:
Filozófiai Figyelő 1986/1, ford.: Tőkei Éva. A Robinson-jegyzethez lásd E. Behler: Schellings
Philosophie der Kunst ("Das Christentum /.../ ist nothwendig Kirche und Catholicismus." Eine Miszelle
zur kritischen Edition von Schellings Philosophie der Kunst (1802/03), in: Athenäum 1993, S. 283-297)
Behler közli Robinson Schellingről 1804-ben Weimarban tartott előadásainak kivonatát is.
12 System des transcendentalen Idealismus, in: Ausgewählte Schriften Bd. 1, Suhrkamp, Frankfurt am
Main, 2003. Magyarul: Gondolat, Budapest, 1983, ford.: Endreffy Zoltán
13 Fernere Darstellungen aus dem System der Philosophie, in: Ausgewählte Schriften Bd. 2, Suhrkamp,
Frankfurt am Main, 1995.
8