Szabolcs, Szatmár és Bereg vármegye a 18. század elején ...

Montecuccoli-vértesezredet mégse külföldön, a spanyol örökösödési háború hadszínterein veti
be, hanem visszarendeli a felkelők ellen; nincs engedmény, nincs kegyelem!
Löwenburg ezredes, szatmári várparancsnok kénytelen-kelletlen vette tudomásul Károlyi
gyors visszavonulását, buzdító leveleket írt a szomszédos vármegyéknek, hogy rávegye őket a
menekülő kurucok üldözésére, (70. sz. forrás) és egyre erőteljesebben folytatta a vár
megerősítését: még a szomszédos Szabolcs vármegye segítségét is kikényszerítette. (77. sz.
forrás) Pedig e vármegyének is volt elég gondja-baja: a kállói várhoz szintén jobbágyokat
kellett munkára rendelniük, (65. és 74. sz. forrás) s egy korábbi egyezség értelmében ők
kötelesek gondoskodni Kisvárda védelméről. (63. sz. forrás)
A Szatmáron ágyúszóval, diadalmenettel ünnepelt dolhai csata után csakhamar
nyugtalanító hírek érkeztek Szabolcs vármegyébe: a Bajorországba vezényelt magyar
huszárok közül többen hazaszöktek, s most itt vannak a forrongó országban! Az esemény
súlyát jelzi, hogy ebben az ügyben maga az uralkodó adott ki rendeletet június 13-án: ha
Szabolcsba érkeznek, el kell őket fogni. (76. és 83. sz. forrás) Június 29-én a munkácsi
várparancsnok a Deák Pál huszárezredből megszökött 200 lovast látott a vártól nem messze: a
Tiszántúlról jöttek, Szentmiklós felé távoztak, követték a visszavonuló Rákóczit. (92. sz.
forrás) Június 30-án, két nappal a munkácsi csetepaté után egy sereg lovas vonult el a vár
alatt, (94. sz. forrás) majd – Ocskay László és Borbély Balázs vezetésével – Zavadkán
csatlakoztak Rákóczihoz. 10 Június végén síppal és trombitával kuruc lovasok haladtak el
Sárospatak mellett. (95. sz. forrás)
A bécsi útra készülődő Károlyi szerepét a Szatmár vármegyében tartózkodó Csáky István,
Bereg és Ugocsa vármegye főispánja igyekezett átvenni, „mert jól kezdett dolognak kár lenne
külömben végződni.” (71. sz. forrás) Június 12-én arra kérte, mielőtt elutazna, intézkedjen a
védelem megszervezéséről a Tiszánál, nehogy a felkelők visszaadják a dolhai kölcsönt! (72.
sz. forrás) Károlyi azonban úgy ítélte meg, hogy elegendő, ha kegyelmet ígér a felkelőknek:
június 12-én nyílt levelet bocsátott ki; a bűneiket megbánóknak nála, vagy távollétében gróf
Csáky Istvánnál kell jelentkezniük. (73. sz. forrás) Példáját másnap Csáky is követte, ő is
kegyelmet ígért, s hazatérésre szólította fel a nyughatatlan embereket, csaknem szóról szóra
átmásolva Károlyi pátensét. (78. sz. forrás)
Miután a két felhívásra senki se jelentkezett, Bereg és Ugocsa vármegye főispánja – a
szatmári várparancsnok hathatós támogatásával – a Tisza mellett, Csekénél szállt táborba, (82.
sz. forrás) serege nemesi felkelőkből, helyőrségekből kivont katonákból állt. A szatmári
10 MARKÓ Árpád: II. Rákóczi Ferenc háborújának kezdete. (1703. június 16-tól július 15-ig.) Hadtörténelmi
Közlemények, 1935. (a továbbiakban MARKÓ, 1935.) 227.
4