A nyelvben élõ kapcsolat - Polc.hu
A nyelvben élõ kapcsolat - Polc.hu
A nyelvben élõ kapcsolat - Polc.hu
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
A KOMMUNIKÁCIÓ PARTICIPÁCIÓS ELMÉLETÉNEK ALKALMAZÁSA… 23<br />
másodfokú változás, ahol minden bizonytalanná, kétségessé<br />
és zavarossá válhat. A kiindulópont gyakran valamilyen<br />
váratlan veszteség. Az új tervek és célok késõbbi<br />
kimunkálásának feltétele az alapvetõ viszonyulási módok<br />
megváltozása, a folyamatot a befelé fordulás átmeneti<br />
idõszaka kíséri. (Kelemen 2003) Krízisben lényegében<br />
nincs jövõre irányuló gondolkodás, legfeljebb szuicid<br />
fantáziák, amelyek azonban nem egy reálisan tervezhetõ<br />
kívánt állapotot jelenítenek meg, hanem olyan regresszív<br />
analógiákra építenek, mint a halál, valamint a menekülés,<br />
béke, alvás, pihenés között tételezett konceptuális<br />
<strong>kapcsolat</strong>ok. (Lakoff–Turner 1989; Lakoff 1993) Mindebbõl<br />
az következik, hogy a „probléma” és a „problémamegoldás”<br />
kifejezések ebben a könyvben a szokásostól kissé<br />
eltérõ, tágabb értelemben szerepelnek.<br />
A problémamegoldás folyamán Dennett szerint különféle<br />
alapvetõ hozzáállásokból tekinthetünk az adott esetre.<br />
Ezek a perspektívák más-más esetekben bizonyulhatnak<br />
adaptívnak. Így a fizikai hozzáállás a dolgok minõségére,<br />
szerkezetére segít összpontosítani: „semmi nem fog<br />
történni… nincs bedugva a gép”. (Dennett 1998, 10.) Általában<br />
a normális mûködéstõl eltérõ esetekben hagyatkozunk<br />
rá – talán ezért is olyan nagy a kísértés manapság,<br />
hogy <strong>kapcsolat</strong>i problémákat már „elsõ körben” a<br />
farmakoterápia eszközeivel közelítsünk meg. Bauman<br />
(1993) szerint a modern gondolkodást általában véve is<br />
jól jellemzi az a törekvés, hogy minden emberi problémára<br />
technikai megoldást keressen – ezt nevezi Gergen<br />
(1990) „az ember gép” tudományos paradigmájának,<br />
amelyhez képest gyökeres, bár nem túl kiterjedt változást<br />
a második kognitív forradalom és a nyelvi fordulat hozott.<br />
(Bruner 1990) A tervezeti hozzáállás esetében elsõsorban<br />
a funkcióra figyelünk, és ennek ismeretében jósoljuk<br />
meg az események kimenetét: pl. „ha kivonjuk a<br />
mérgezõ komponenst a háztartási gázból, csökken az öngyilkosságok<br />
száma”. Az intencionális szint pedig a szándékok,<br />
hiedelmek, akaratok, vágyak tulajdonításával segíti<br />
az adott helyzetben történõ tájékozódást: „Hát hogy-