13.08.2013 Views

A nyelvben élõ kapcsolat - Polc.hu

A nyelvben élõ kapcsolat - Polc.hu

A nyelvben élõ kapcsolat - Polc.hu

SHOW MORE
SHOW LESS

Create successful ePaper yourself

Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.

A KOMMUNIKÁCIÓ PARTICIPÁCIÓS ELMÉLETÉNEK ALKALMAZÁSA… 23<br />

másodfokú változás, ahol minden bizonytalanná, kétségessé<br />

és zavarossá válhat. A kiindulópont gyakran valamilyen<br />

váratlan veszteség. Az új tervek és célok késõbbi<br />

kimunkálásának feltétele az alapvetõ viszonyulási módok<br />

megváltozása, a folyamatot a befelé fordulás átmeneti<br />

idõszaka kíséri. (Kelemen 2003) Krízisben lényegében<br />

nincs jövõre irányuló gondolkodás, legfeljebb szuicid<br />

fantáziák, amelyek azonban nem egy reálisan tervezhetõ<br />

kívánt állapotot jelenítenek meg, hanem olyan regresszív<br />

analógiákra építenek, mint a halál, valamint a menekülés,<br />

béke, alvás, pihenés között tételezett konceptuális<br />

<strong>kapcsolat</strong>ok. (Lakoff–Turner 1989; Lakoff 1993) Mindebbõl<br />

az következik, hogy a „probléma” és a „problémamegoldás”<br />

kifejezések ebben a könyvben a szokásostól kissé<br />

eltérõ, tágabb értelemben szerepelnek.<br />

A problémamegoldás folyamán Dennett szerint különféle<br />

alapvetõ hozzáállásokból tekinthetünk az adott esetre.<br />

Ezek a perspektívák más-más esetekben bizonyulhatnak<br />

adaptívnak. Így a fizikai hozzáállás a dolgok minõségére,<br />

szerkezetére segít összpontosítani: „semmi nem fog<br />

történni… nincs bedugva a gép”. (Dennett 1998, 10.) Általában<br />

a normális mûködéstõl eltérõ esetekben hagyatkozunk<br />

rá – talán ezért is olyan nagy a kísértés manapság,<br />

hogy <strong>kapcsolat</strong>i problémákat már „elsõ körben” a<br />

farmakoterápia eszközeivel közelítsünk meg. Bauman<br />

(1993) szerint a modern gondolkodást általában véve is<br />

jól jellemzi az a törekvés, hogy minden emberi problémára<br />

technikai megoldást keressen – ezt nevezi Gergen<br />

(1990) „az ember gép” tudományos paradigmájának,<br />

amelyhez képest gyökeres, bár nem túl kiterjedt változást<br />

a második kognitív forradalom és a nyelvi fordulat hozott.<br />

(Bruner 1990) A tervezeti hozzáállás esetében elsõsorban<br />

a funkcióra figyelünk, és ennek ismeretében jósoljuk<br />

meg az események kimenetét: pl. „ha kivonjuk a<br />

mérgezõ komponenst a háztartási gázból, csökken az öngyilkosságok<br />

száma”. Az intencionális szint pedig a szándékok,<br />

hiedelmek, akaratok, vágyak tulajdonításával segíti<br />

az adott helyzetben történõ tájékozódást: „Hát hogy-

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!