A nyelvben élõ kapcsolat - Polc.hu

30 A NYELVBEN ÉLÕ KAPCSOLAT
Kultúra és nyelv egymástól elválaszthatatlan fogalmak:
a nyelv tükrözi, rögzíti, újraalkotja-formálja kultúránkat.
A kultúra meghatározása során a listázó-leltározó
megközelítések helyett, ahol valamiféle teljes körû tartalmi
felsorolásra törekszenek (pl. Billington és mtsai.
1991; Gudykinst–Ting-Toomey 1990), számunkra alkalmasabbnak
tûnnek a kultúra mint másodlagos, ember
teremtette környezet különleges szerepére rámutató definíciók.
Ilyen Geertz (1997) közismert gondolata a sûrû,
jelentéssel telített leírás alkalmas közegérõl. Peterson
(1979) hasonló elgondolása szerint a kultúra lényegében
egy cselekvési térkép 4 , amely megszabja irányulásunkat,
lehetõségeinket, orientálja jövõbeni fejlõdésünket. E térkép
egyik változataként tekinthetünk írott és beszélt
nyelvünkre. Térkép mivoltában a tiltott helyekrõl, a tabukról,
valamint az odavezetõ tévutakról (de-viancia) is
tájékoztat. Egyben – a már említett alkalmi szignifikációkon
keresztül – járható ösvényeket, alternatívákat
nyithat a kultúra kreatív hordozói számára. Tekintettel
az intézményi környezetre, a folyamat természetes velejárója
a létrejövõ szignifikáció legitimálása.
1.3. Elemzési módszerek a vizsgált minta
fõbb sajátosságaival összefüggésben
Egy empirikus vizsgálat elméleti hátterének kijelölése
nemcsak a kérdések irányulását, a kérdésfeltevés módját
szabja meg, de módszertani következményekkel is jár. A
dolgozat elméleti és módszertani hátterének meghatározása
során fontos szempont volt az öngyilkosság-kutatás
területére jellemzõ nomotetikus-idiografikus dilemma
feloldása (Leenars 2003), olyan keretek alkalmazása,
amelyben makro- és mikroszinten egyaránt vizsgálódha-
4 map for action