A nyelvben élõ kapcsolat - Polc.hu
A nyelvben élõ kapcsolat - Polc.hu
A nyelvben élõ kapcsolat - Polc.hu
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
26 A NYELVBEN ÉLÕ KAPCSOLAT<br />
emlékeztetõ nyelvhasználattal párosul. A dialógusban jelen<br />
van még egy szignifikációs mód – a participációs elmélet<br />
ezt osztentatívnak nevezi –, amikor a kommunikátorok<br />
egy átváltozásnak lesznek részesei, és az aktív<br />
konstituálás helyett a szokásos, a mindennapi helyére újként<br />
lépõ transzcendens minõség befogadása, az erre<br />
való nyitottság válik elsõdlegessé. A fenomenológiai<br />
irányzat képviselõi ezt a jelenséget mint valamilyen alapvetõ,<br />
hirtelen bekövetkezõ perspektívaváltást tartották<br />
számon, amikor a kliens által újra elmondott történet<br />
többlet-értelmet nyer – anélkül, hogy akár a kliens, akár a<br />
terapeuta valamilyen magyarázatba bonyolódna. Úgy tûnik,<br />
ezt a változást – ami lényegében egy felismerés, ráismerés<br />
– egyszerûen maga az elmondás és a figyelemmel<br />
követés hozza létre. (Buber–Friedman 1966) Tekintve,<br />
hogy az öngyilkosság élet és halál közötti döntés, az öngyilkossági<br />
krízis a sorskérdések felmerülésének idõszaka,<br />
témánk szempontjából alapvetõ az itt felsorolt szignifikációs<br />
módoknak a transzcendencia érintésében játszott<br />
szerepe. (Horányi 1999a; Turner 2002) Ugyanakkor<br />
éppen a transzcendens minõség bevonása jelenti a dialógus<br />
leírásának korlátait – a segítõ professziók talán legnehezebben<br />
megragadható területe a spiritualitás élményvilága.<br />
A kérdés további összefüggéseivel a 4. fejezetben<br />
foglalkozunk majd részletesebben.<br />
A participációs modell számításba veszi, hogy bizonyos<br />
esetekben egyes, a szignifikáció mikéntjével jellemezhetõ<br />
fakultások lényegi veszteségek nélkül nem redukálhatóak<br />
egy másik, kevésbé komplex területre, így a<br />
köztük történõ váltások nem tetszõlegesek, legalábbis<br />
nem egyenlõen adaptívak. A modell az egyedi eltéréseket<br />
a szimbolikus sûrûség fogalmával írja le: esetünkben, a<br />
<strong>kapcsolat</strong>i világban a terápia intézményére jellemzõ perspektívák<br />
közül a mentalizáló hozzáállás tekinthetõ szimbolikusan<br />
legsûrûbbnek. A sûrûség fogalmába beleértjük,<br />
hogy a személy nem csupán konstatálja és végrehajtja<br />
a szimbolikus üzeneteit, hanem részesévé válik azok<br />
aktív alakításának is: a tudás tehát akkor érhetõ el a szá-