A nyelvben élõ kapcsolat - Polc.hu

A KOMMUNIKÁCIÓ PARTICIPÁCIÓS ELMÉLETÉNEK ALKALMAZÁSA… 27
mára a megfelelõ mértékben, ha arra reflektálni képes.
Születésünktõl kezdve tanuljuk a szimbolizáció, az intencionális
hozzáállás és a mentalizáció módjait – ennek
a tanulásnak a nyomai késõbbi életszakaszokban is világosan
felismerhetõek. (Fonagy és mtsai. 2002) Ez a fajta
tanulási folyamat azonban nem feltétlenül determinál,
inkább preferenciákat, azaz kedvezõbb vagy kedvezõtlenebb
elérhetõséget és szimbolikus sûrûséget alakít ki.
1.2. A nyelvrõl
A telefonon történõ kommunikáció esetében a kapcsolat
építése, ezzel együtt a felkészültségek változása a nyelv
által meghatározott szimbolikus térben történik. A nyelv
olyan mértékben áthatja életünket, hogy egyes szerzõk az
emberi rendszerek legfõbb sajátosságaként a nyelvalkotást
és a nyelvhasználatot, a nyelvben való létezést emelik
ki. („Human systems are languaging systems” –Anderson–Golishian
1988) A nyelvi funkciók körérõl és az
egyes funkciók súlyáról számos elmélet szerint gondolkodhatunk.
(Robinson 1977; Dunbar 2002; Sándor 2002)
A felkészültségek változása során egyértelmûen változnak
azok a reprezentációink, amelyeket a nyelv segítségével
alkotunk a világról – azaz a nyelv egy lehetséges aspektusa
a referálás. Ugyanakkor a referenciális funkció
gyakran egyoldalú kiemelése – ezzel együtt a világot minél
jobb hatásfokkal leíró nyelv keresése – talán célszerûnek
bizonyulhat a tudományos diskurzus területén, a segítõ
professziók vonatkozásában azonban csak részleges
magyarázatokhoz vezet. A leírás elsõdlegességét, leválaszthatóságát
egyéb, elsõ látásra talán perifériásnak tûnõ
funkciókról számos jelenség alapján megkérdõjelezhetjük.
A társas hatások fontosságát mutatja, hogy a mindennapi
életben ugyanolyan típusú problémákat sokkal
könnyebben oldunk meg, ha társas kontextusba vannak
ágyazva, mint ha elvont logikai keretben szemléljük õket.
(Cosmides–Tooby, id. Sándor 2002, 69.) Egyes kutatások