A nyelvben élõ kapcsolat - Polc.hu
A nyelvben élõ kapcsolat - Polc.hu
A nyelvben élõ kapcsolat - Polc.hu
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
A KOMMUNIKÁCIÓ PARTICIPÁCIÓS ELMÉLETÉNEK ALKALMAZÁSA… 33<br />
lamilyen külsõ szempont határozza meg a keresett kódokat.<br />
A két irány természetszerûleg keveredik a konkrét<br />
elemzésekben. A keletkeztetett kvalitatív adat végül kvantitatívvá<br />
alakítható – ez a tartalomelemzés szekvenciálistranszformatív<br />
modelljének lényege. (Ehmann 2002a)<br />
Az egyes elemzések során alkalmazott mikrotechnika,<br />
a konverzációanalízis (Arminen 1998; Goodwin–Heritage<br />
1990; Psathas 1995; Sacks 1993; Seltzer 2001), a tartalomelemzés<br />
fenti tág definíciója szerint lényegében tekinthetõ<br />
a kvalitatív tartalomelemzés egy különleges formájának,<br />
ahol az ismétlõdõ mintázatok felismerése képviseli<br />
az induktív, míg az intézményi kontextus, az antropológiai<br />
és szociológiai ismeretek bevonása a deduktív<br />
irányt. Ezt azonban hagyományosan a tartalomelemzéstõl<br />
különbözõ módszernek szokás tekinteni. A besorolást<br />
nehezíti a kvalitatív kutatási módszerek hagyományos<br />
idegenkedése a tartalomelemzõ technikáktól – ebben az<br />
ellentétben lényegében a kvalitatív–kvantitatív paradigma<br />
némileg ésszerûtlen és túlhaladott szembeállítása<br />
nyilvánul meg. (Ehmann 2002b) A konverzációanalízis<br />
és a diskurzusanalízis különbsége nyelvészeti szempontból<br />
úgy definiálható, hogy a konverzációanalízis erõsen<br />
kontextuális, míg a diskurzuselemzés akár fiktív szövegekkel<br />
is dolgozik. (Levinson 1983) Egy másik, általunk<br />
használt értelemben a diskurzuselemzés a makroszintû, a<br />
hatalom befolyása alatt álló társadalmi diskurzust, a tematizációk<br />
elemzését célozza (Foucault 1996; Kézdi<br />
2003), míg a konverzációanalízis a személyes <strong>kapcsolat</strong>i<br />
történések elemzésének mikromódszere, akkor is, ha ez<br />
az elemzés egyben a személy társadalomhoz való <strong>kapcsolat</strong>ának<br />
megjelenítésére fókuszál. (pl. Arminen 1998;<br />
Sacks 1993) Ebben a felfogásban a köznapi interakciók<br />
erõsítik meg vagy éppenséggel építik fel a makroszintû<br />
intézményi gyakorlatot. Sacks kezdetben még nem használt<br />
a vokális csatorna lényeges információit megörökítõ<br />
átírási protokollt (Arminen 1998; Psathas 1995) – ma ez<br />
már a módszer szerves része, sõt, a rögzítés gyakran videón<br />
történik. Esetünkben az átírási protokoll ilyen al-
Change language