A nyelvben élõ kapcsolat - Polc.hu
A nyelvben élõ kapcsolat - Polc.hu
A nyelvben élõ kapcsolat - Polc.hu
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
34 A NYELVBEN ÉLÕ KAPCSOLAT<br />
kalmazásának objektív akadályai voltak: mivel a rögzített,<br />
archivált hanganyagok nem vihetõek ki a szolgálat<br />
mûködésének helyérõl, és az átírást rövid idõ alatt kellett<br />
megoldani, csak a szöveg került rögzítésre.<br />
A konverzációanalízis bevett terminussá vált, Psathas<br />
azonban megjegyzi, hogy célszerûbb volna etnometodológiai<br />
interakcióelemzésnek (etnomethodological interaction<br />
analysis, Psathas 1995, 2.) nevezni, hiszen a beszélgetés<br />
verbális és vokális jellemzõin túl egyéb kommunikációs<br />
markerekkel, kulturális tényezõkkel is számolnak<br />
az elemzés során. A kutató abból indul ki, hogy<br />
az interakció sajátos szervezõdését, rendjét a kommunikátorok<br />
teremtik meg, vagy teremtik újjá az adott helyzetben.<br />
Ez a sajátos struktúra ismétlõdõ természetû, ám a<br />
vizsgálat szempontjából nem annak van jelentõsége,<br />
hogy adott jelenség milyen gyakran, vagy mennyire széles<br />
körben tapasztalható: az elemzõ ehelyett az eljárásokra<br />
és a mögöttes struktúrákra, a „minden ponton rendezettségre”<br />
fókuszál. Ebbõl következik, hogy – eltérõen a<br />
kvantitatív tartalomelemzõ eljárásoktól, vagy korábbi interakcióelemzõ<br />
módszerektõl – nincsenek elõre meghatározott<br />
kategóriák, amelyek lefednék a vizsgált területet,<br />
hanem azok az elemzés során merülnek fel. A konverzációanalízis<br />
kontextusérzékeny eljárás, ugyanakkor<br />
kontextustól független szabályszerûségeket is azonosít.<br />
(Psathas 1995)<br />
Mint említettük, a választott módszert meghatározza<br />
az elméleti háttér: így a tranzaktív, információtovábbítást<br />
hangsúlyozó kommunikációs modellhez a hagyományos<br />
kvantitatív, míg a közösen létrehozott jelentésekre összpontosító<br />
konstruktivista modellekhez (Chandler 2000) a<br />
kvalitatív technikák illeszkednek jobban. Ennél azonban<br />
még lényegesebb lehet a vizsgált minta, és különösen a<br />
feltett kérdések természete. Metaforákat inkább kvalitatív<br />
módszerekkel vizsgálunk (bár az elemzést kétségtelenül<br />
továbbvihetjük a szekvenciális-transzformatív modell<br />
szerint); ám a lexikális elemek „irányítására”, kapcsolódására<br />
vonatkozó elõírásszerû procedurális nyelvi