57/2009. (X. 30.) - Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság

(2) A személyügyi szerv kitölti az (1) bekezdés a) pontjában megjelölt nyomtatványt, amelyre rávezeti a
beosztásra vonatkozó adatokat, rendészeti oktatási intézmény hallgatója vagy tanulója esetén a hallgatói vagy
tanulói, a rendőrség különleges foglalkoztatási állományába jelentkező esetében a szenior státuszt. A személyügyi
szerv hivatásos állományba visszavétel, valamint a rendőrség különleges foglalkoztatási állományába történő
jelentkezés esetén intézkedik a korábbi szolgálati viszony fennállása alatt keletkezett egészségügyi és pszichológiai
dokumentáció beszerzésére és az alkalmassági vizsgálatot végző orvosnak és pszichológusnak történő megküldésére.
Az egészségi alkalmassági minősítések
8. § (1) Az egészségi alkalmassági vizsgálat alapján a minősítés lehet:
a) „Egészségileg alkalmas”,
b) „Egészségileg ideiglenesen alkalmatlan ...-ig”,
c) „Egészségileg alkalmatlan”.
(2) „Egészségileg alkalmas” minősítést kell megállapítani, ha a vizsgált személy egészséges, vagy csak olyan
szervi, szervrendszeri-működési elváltozása van, amely az élettani tűréshatárokat nem haladja meg, illetve egészségi
állapota megfelelő kezeléssel tartósan egyensúlyban tartható, az elváltozás a szolgálat teljesítésében nem korlátozza.
(3) „Egészségileg ideiglenesen alkalmatlan ...-ig” minősítést kell megállapítani, ha a vizsgált személy
megbetegedésének, sérülésének gyógyulása 9 hónapon belül várható. A minősítésben megjelölt időtartam lejártát
követően az egészségi alkalmassági vizsgálatot ismételten el kell végezni, amelynek során „Egészségileg
ideiglenesen alkalmatlan ...-ig” minősítés nem állapítható meg.
(4) „Egészségileg alkalmatlan” minősítést kell megállapítani, ha a vizsgált személynek olyan mértékű vagy jellegű
egészségkárosodása van, amely a hivatásos szolgálattal járó egészségi igénybevételre figyelemmel véglegesen
kizárja a hivatásos szolgálattal járó kötelezettségek teljesítését.
(5) Ha az 1. melléklet ezt lehetővé teszi, a vizsgált személy egészségi alkalmasságát az egyéni egészségi
sajátosságok figyelembevételével kell minősíteni (egyéni elbírálás).
(6) Az egyéni elbírálás során figyelembe kell venni:
a) a betegség súlyossági fokát és a vele járó funkcionális zavarokat,
b) a kóros elváltozások gyógyulási hajlamát, a szervezet kompenzáló képességét, egy adott elváltozás
perspektíváját, későbbi következményeit, krónikussá válásának lehetőségét,
c) az adott megbetegedés, elváltozás szolgálatképességet befolyásoló hatását,
d) az egyén életkorát, aktuális munkakörének jellegét és sajátosságait, a megszerzett tapasztalatait, képzettségét,
e) a más szolgálati beosztásban, munkakörben további egészségkárosodás vagy állapotromlás nélkül való
foglalkoztatás lehetőségét.
(7) Az egészségi alkalmassági vizsgálatot a 4. melléklet szerinti adatlapon kell dokumentálni, amelyen rögzíteni
kell a minősítést, valamint ideiglenesen alkalmatlan, illetve alkalmatlan minősítés esetén a minősítést megalapozó
valamennyi betegség, fogyatékosság Betegségek Nemzetközi Osztályozása (a továbbiakban: BNO) szerinti és az 1.
melléklet egészségi alkalmassági követelmény táblázata szerinti kódszámát. A minősítést az 5. melléklet 1.
függeléke szerinti nyomtatványra kell rávezetni, amelyet a személyi anyagban kell elhelyezni.
A pszichikai alkalmassági vizsgálat
9. § (1) Az alkalmassági vizsgálatok keretében a pszichikai alkalmassági vizsgálatot az egészségi alkalmassági
vizsgálattól elkülönítetten kell elvégezni.
(2) A pszichikai alkalmassági vizsgálatokat a 6. melléklet szerinti alkalmassági szempontrendszer alapján kell
végezni.
(3)
(4) A pszichikai alkalmassági vizsgálatnak ki kell terjednie a személyiség, a pszichés egyensúly, a képességek és
készségek, a devianciák vizsgálatára, valamint a pályamotivációra. A pszichikai alkalmasságot személyiségtesztek,
intelligenciatesztek, papír alapú és műszeres figyelemvizsgálatok és az exploráció komplex értékelése alapján,
valamint - ha a vizsgált személy pszichikai állapota indokolja - kiegészítő vizsgálatok elvégzésével a vizsgálatot
végző pszichológus minősíti.
(5) Ha a pszichikai alkalmassági vizsgálat során a vizsgálatot végző pszichológus olyan rendellenességre utaló
jelet tapasztal, amely a (4) bekezdésben meghatározott vizsgálatok segítségével nem tisztázható, akkor további
célzott vizsgálatot, illetve vizsgálatokat kell végezni. Pszichiátriai megbetegedés gyanúja esetén további
vizsgálatokat kizárólag pszichiáter szakorvos végezhet.