57/2009. (X. 30.) - Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság

agyérelmeszesedés, a hypertensiv encephalopathia, az agyi aneurysmák, az arteritis cerebralis, Moyamoya-betegség
és a cerebrális vénás synusok thrombosisa.
Szükséges vizsgálatok: neurológiai osztályos kivizsgálás, carotis Doppler, továbbá transcraniális Doppler, kezelés,
szükség szerint angiographia, CT, koponya MRI, laboratóriumi vizsgálatok, a differential diagnózishoz szükséges
mértékben.
A 084.1., illetve 084.2. szerint minősítendők az intermittaló keringési zavarok, Barre-Lieou és pseudo-menier
syndromák, a localisalható vasomotoros zavarok, az ismétlődő collapsusok, steel syndromák.
Érelmeszesedés I. II. III. IV. S
085 A B A B A B A B A B K BNO
1. keringési zavar nélkül AN E AN E E E E E AN E AN
2. az érintett szerv AN AN AN AN E E E E AN AN AN I 70
mérsékelt
keringészavarával
3. az érintett szerv súlyos
keringészavarával,
vagy veszélyes
lokalizáció esetén
AN AN AN AN AN AN AN AN AN AN AN
Arteriosclerosis, atheroma, endarteritis obliterans, az aorta, a vesék verőerei, a végtagok verőerei, egyéb verőerek
arteriosclerosisa.
Szükséges vizsgálatok: kórházi osztályos kivizsgálás, vércukor Se kreatinin, UN, Se összfehérje, elfo, szükség
esetén autoimmun betegségekre vonatkozó laboratóriumi vizsgálatok, Se cholesterin és frakciói, triglycerid, EKG,
mellkasröntgen, osscillometria, Doppler vizsgálat, szemfenék vizsgálat, angiográfia, ABI.
A minősítést az érintett szervek vérkeringési zavarának mértéke és következményei határozzák meg.
Verőér helyi tágulata I. II. III. IV. S
086 (aneurysma) A B A B A B A B A B K BNO
1. tüneteket és
AN E AN E E E E E AN AN AN
panaszokat nem okozó
aneurysma
2. műtét utáni állapot AN AN AN E E E E E AN AN AN
enyhe
maradványtünettel
3. panaszt és nyomási AN AN AN AN AN AN AN E AN AN AN I 71-I 72
tünetet okozó
aneurysma
4. aneurysma műtét utáni
állapot súlyos
maradványtünettel
AN AN AN AN AN AN AN AN AN AN AN
Aorta-aneurysma (hasi, mellkasi, dissecans), egyéb aneurysma (felső végtagok verőerei, vese verőerek, arteria
iliaca, alsó végtagok verőerei). A cerebralis aneurysma 084. szakasz, a szív aneurysma 078. szakasz szerint
minősítendő.
Szükséges vizsgálatok: kórházi osztályos kivizsgálás, VDRL, rutin laboratóriumi vizsgálatok (vérkép, kémia,
coagulogramm, összlipoid stb.) EKG, UH, CT, MRI, mellkas, arteriographia/DSA/, neurológiai, szemészeti
szakorvosi vizsgálat.
Az artériák ectasiái általában teendőt nem igényelnek. Aneurysmának nevezzük azt a körülírt tágulatot, amelynek
átmérője legalább másfélszer meghaladja az adott érszakasz normális átmérőjét. Lehetnek tünetmentesek,
okozhatnak krónikus tüneteket-dislocatio, kompresszio, usuratio által, okozhatnak akut tüneteket, ruptura, perforatio,
embolisatio stb. révén. Specifikus jelek lehetnek: végtagischaemia (embolia), aneurysma trombosis, emésztési
zavarok (hasi kompresszió, viscerális ér trombosis), nagy systoles zörej, keringési terhelés jelei (aortocavalis fistula),
gerincfájdalom (csigolyaurusatio), rekedtség n. recurrens paresis thoracalis aneurysma növekedése miatt),
uréterkompresszio (iliaca aneurysma növekedése), mélyvénás thrombosis (a. popl. aneurysma okozta kompresszió).