Vegyipari Ã©s PetrolkÃ©miai TechnolÃ³giÃ¡k Szerves KÃ©miai TechnolÃ³gia

More documents

Recommendations

Info

8.2.3. Amidálás. Amidálás alkalmával a p-acetilaminobenzol-szulfoklorid Cl atomját NH 2 csoportra cseréljük ki. A monohalogén vegyületekhez mólonként elméletileg csak 2 mól ammónia szükséges, de a tapasztalat azt mutatja, hogy a primer aminok kitermelése növekszik ha nagy feleslegben van az ammónia. Üzemi méretben a következı tényezık döntik el, hogy milyen arányban használjunk ammóniát. A- milyen tisztaságú terméket kívánunk elıállítani B- hozam C- reakcióhı D- szekunder és tercier aminok képzıdése E- az ammónia visszanyerés költsége Amidálás közben a fıreakció mellett mellékreakció is lejátszódhat. Mivel ezen reakció sebessége a hımérséklet függvénye, így lényeges, hogy a hıfok emelkedését megakadályozzuk. Az üzemi gyártásnál a hımérséklet max. 23 o C. 162
A vázlatos folyamatábrát az elıadáson elhangzottak alapján a gyakorlati foglalkozáson szerkesztjük meg és elemezzük azokat a gyártással kapcsolatos mutatókat, amelyek alapján az üzemi technológia ill. a gyártás ellenırizhetı. Pl. az anyagnormák, anyagfaktorok, kitermelési mutatók, munkaerı és energiaszükségletek, karbantartási igények, gazdaságosság. Anyagnormák: 1 Ch 1 to Acetanilid 480,- kg 1100,- kg Klórszulfonsav 95 %-os 2180,- kg 4996,- kg Ammóniumhidroxid 24 %-os 550,- kg 1260,- kg „Kitermelési” mutatók: Üzemi kitermelés 1 Ch esetén 436,- kg ± 2 %. A ± 2 % kitermelés ingadozás átlag termelésre értendı. Kitermelés acetanilidre: Elméleti kitermelés 761,74 kg Gyakorlati kitermelés max. 444,72 kg 58,38 % Gyakorlati kitermelés min. 427,28 kg 56,09 % Gyakorlati kitermelés átlag 436,-- kg 57,23 % Kitermelés klórszulfonsavra: Elméleti kitermelés 1904,25 kg Gyakorlati kitermelés max. 444,72 kg 23,35 % Gyakorlati kitermelés min. 427,28 kg 22,43 % Gyakorlati kitermelés átlag 436,-- kg 22,89 % Kitermelés ammóniumhidroxidra: Elméleti kitermelés 831,75 kg Gyakorlati kitermelés max. 444,72 kg 53,46 % Gyakorlati kitermelés min. 427,28 kg 51,37 % Gyakorlati kitermelés átlag 436,-- kg 52,41 % Anyagfaktorok: 163
Page 1 and 2:
1 Vegyipari és Petrolkémiai Techn
Page 3 and 4:
2.1.4. Ketén és diketén.........
Page 5 and 6:
6.5.2. Tiszta-MDI..................
Page 7 and 8:
10.7.1. Zsírsavas eljárás ......
Page 9 and 10:
1.1.táblázat A Nagy Volumenő Sze
Page 11 and 12:
1.1.ábra. Vinilklorid - PVC felhas
Page 13 and 14:
Az etilénoxid elıállításánál
Page 15 and 16:
1.4. Benzol, toluol alapanyag deriv
Page 17 and 18:
1.4.1.A benzol és toluol alapanyag
Page 19 and 20:
A toluol-diizocianát (TDI) elıál
Page 21 and 22:
1.6. Alkilezés 1.6.1. Az alkilezé
Page 23 and 24:
- Lúgos vagy savas közegben ahol
Page 25 and 26:
autoklávban végzik. A hımérsék
Page 27 and 28:
1.6.6. Az alkilezés készülékei
Page 29 and 30:
1.7.2. A Friedel-Crafts reakciókat
Page 31 and 32:
Aromás vegyületek dihalogénezett
Page 33 and 34:
A motorhajtó anyagokhoz kémiai ad
Page 35 and 36:
1.6.ábra Olajfinomítói alapanayg
Page 37 and 38:
Felhasznált irodalom: [1] Harold A
Page 39 and 40:
A gyakorlatban csak az alacsonyabb
Page 41 and 42:
CH 3 C O O OH O O OH + C CH 3 CH 3
Page 43 and 44:
A ketén - 41 ºC-on forr, míg a d
Page 45 and 46:
1. A reakciókomponensek szerkezete
Page 47 and 48:
R C O O C CH 3 O + R C O OH R R C O
Page 49 and 50:
Amennyiben a savkloridot desztillá
Page 51 and 52:
2.1.ábra. A valeriánsavklorid gy
Page 53 and 54:
2.4.3. Di-etil-karbonát gyártása
Page 55 and 56:
2.2.ábra. A di-etil-karbonát gyá
Page 57 and 58:
Összetétel: DEK: 99,98 % Etanol:
Page 59 and 60:
Szubtitúció allilhelyzető széna
Page 61 and 62:
Aromás elektrofil szubsztitúció
Page 63 and 64:
3.4.2. A vinilklorid gyártás fejl
Page 65 and 66:
3.5.1. Levegıs oxihidroklórozó (
Page 67 and 68:
Normál üzemelés során a reaktor
Page 69 and 70:
3.5.3. DKE mosó egység A mosási
Page 71 and 72:
észébe. Az etilén és a klór a
Page 73 and 74:
3.5.5. DKE bontó egység Folyamat
Page 75 and 76:
Kvencs mosó A gızgenerátorokból
Page 77 and 78:
főtıközeg gızkondenzátum. Gyak
Page 79 and 80:
4. NITRÁLÁS Nitrálásnak nevezz
Page 81 and 82:
4.2.1. Aromás vegyületek nitrál
Page 83 and 84:
4.2.3. Benzol folyamatos üzemő g
Page 85 and 86:
A benzol folytonos üzemő nitrál
Page 87 and 88:
4.3.2 A kevert savas DNT gyártás
Page 89 and 90:
DNT TISZTÍTÁS A nyers dinitro-tol
Page 91 and 92:
4.7. ábra. A vörös szennyvíz ke
Page 93 and 94:
5. REDUKCIÓ - HIDROGÉNEZÉS Reduk
Page 95 and 96:
.) Ipari katalizátorok: Az iparban
Page 97 and 98:
5.3. HOMOGÉN KATALITIKUS HIDROGÉN
Page 99 and 100:
Az exoterm reakció minél hatékon
Page 101 and 102:
5.3. ábra. A TDA gyártó egység.
Page 103 and 104:
5.4.3. A DNT hidrogénezési, TDA g
Page 105 and 106:
6.1.2 Metilén-difenil-diamin (MDA)
Page 107 and 108:
6.1. ábra. A foszgén szintézis f
Page 109 and 110:
6.3. A TDI gyártás technológiáj
Page 111 and 112: Recirk. Foszgén foszgén gáz komp
Page 113 and 114: 6.1.kép. A TDI tisztítás desztil
Page 115 and 116: 6.4. A metilén-difenil-diizocianá
Page 117 and 118: Nagyon fontos az anilin/formalin é
Page 119 and 120: 6.11.ábra. A CR-MDA hidroklorid se
Page 121 and 122: 6.12. ábra. A CR-MDA desztilláci
Page 123 and 124: Az orto-diklór-benzol (ODCB) haszn
Page 125 and 126: 6.4.5.CR-MDI kigázosítás és tis
Page 127 and 128: 6.15. ábra. Az MDI tisztítás, OD
Page 129 and 130: Az X-4 kristályosítóba betöltö
Page 131 and 132: A második töltetréteg alól a ti
Page 133 and 134: 6.20. ábra. A foszgén megsemmisí
Page 135 and 136: hıcserélıben az elsı fokozatú
Page 137 and 138: Szerkezeti képlete: OCN ( CH 2 ) C
Page 139 and 140: Felhasznált irodalom: [1]. Dr. De
Page 141 and 142: 7.2. Oxidálószerek 7.2.1. Oxigén
Page 143 and 144: (7-2) Az instabil hidroperoxid alko
Page 145 and 146: 7.3.3. Alkoholok oxidálása Alkoho
Page 147 and 148: Az eljárások összehasonlítása
Page 149 and 150: 7.4.3. Formaldehid gyártás BASF -
Page 151 and 152: 7.1. ábra. Formaldehid gyártás B
Page 153 and 154: 7.3. ábra. A formaldehid gyártó
Page 155 and 156: σ-komplex (8-3) + + SO 3 H + H + S
Page 157 and 158: SO 3 H SO - H 3 180 o C + < 80 o C
Page 159 and 160: Ilyenkor a második reakciólépés
Page 161: kismérvő. (0 o C-on feltehetıen
Page 165 and 166: 8.3. Szulfonálás, szulfatálás,
Page 167 and 168: Az alapanyag zsíralkoholokat term
Page 169 and 170: eakcióidı 3-4 óra. A reakcióele
Page 171 and 172: Az eljárás egyik kényes lépése
Page 173 and 174: 8.4. (a-b). ábra A IV. és a HCl k
Page 175 and 176: 9. DIAZOTÁLÁS ÉS KAPCSOLÁS Diaz
Page 177 and 178: 9.2. Diazónium vegyületek Az arom
Page 179 and 180: Hatással van a diazónium vegyüle
Page 181 and 182: 9.4. Kapcsolás A diazonium vegyül
Page 183 and 184: 9.1. ábra. Az Orange II elıállí
Page 185 and 186: a1-a4-hőtık; b-adiabatikus reakto
Page 187 and 188: 10. ALKIDGYANTÁK ELİÁLLÍTÁSA
Page 189 and 190: alkidgyanták, akrilátok, poliuret
Page 191 and 192: Az alkidgyanták a poliésztergyant
Page 193 and 194: 10.3. Az alkidgyanta gyártás alap
Page 195 and 196: A technikai zsírsavak telítetlen
Page 197 and 198: 10.4.2 Növényi olajat tartalmazó
Page 199 and 200: Beadagoló nyílás. A szilárd kom
Page 201 and 202: 10.7. ábra. Reaktor visszafolyó h
Page 203 and 204: 10.8. ábra. Reaktor frakcionáló
Page 205 and 206: vákuumban ledesztilláljuk az azeo
Page 207 and 208: Hátrányok: a zsírsavak korrozív
Page 209: Felhasznált irodalom: [1]. Dr. De
show all

Vegyipari Ã©s PetrolkÃ©miai TechnolÃ³giÃ¡k Szerves KÃ©miai TechnolÃ³gia

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template?