Vegyipari Ã©s PetrolkÃ©miai TechnolÃ³giÃ¡k Szerves KÃ©miai TechnolÃ³gia

More documents

Recommendations

Info

Felhasznált irodalom: [1]. Dr. Deák Gyula <strong>Szerves</strong> <strong>Vegyipari</strong> Alapfolyamatok kézikönyve. Mőszaki Könyvkiadó, Budapest 1978. [2]. Winacker-Küchler: Kémiai Technológia, Mőszaki Könyvkiadó, Budapest 1962. [3] Vinilklorid gyártás technológiai leírás, BorsodChem Zrt, Kazincbarcika, 2010. Megjegyzés: Az A303 elektronikus jegyzet II. kötet, 3. fejezetében található képek és folyamat blokkvázlatok a BorsodChem Zrt jóvoltából és engedélyével kerültek közlésre. 78
4. NITRÁLÁS Nitrálásnak nevezzük azt az eljárást, melynek során szerves vegyületekbe nitrálószerrel (salétromsavval vagy más reagenssel) -NO2 nitro-csoportot viszünk be, úgy hogy e-csoport C- vagy N-atomhoz kapcsolódik [1]. A nitrálás gyakran alkalmazott alapfolyamat az intermedierek és végtermékek elıállításában. Fontosak a nitrovegyületek a mőanyag-, színezék- és robbanószer iparban. 4.1. ALIFÁS VEGYÜLETEK NITRÁLÁSA A kis szénatomszámú paraffinok nitrálásához magas hımérséklet (350 – 500 o C), gızfázisú reakció és híg (35-70 %-os) salétromsav alkalmazása az elınyös. Alkalmazható az alifás vegyületek nitráláshoz nitrogén-dioxid is. A termék nem egységes, izomer nitrovegyületek valamint az izomer nitrovegyületeken kívül kisebb molekulasúlyú nitroszármazékok és oxidált termékek is keletkeznek. Az alifás és az aromás vegyületek nitrálásának mechanizmusa különbözı. Az alifás szénhidrogének nitrálása gyökös reakciómechanizmus szerint megy végbe, a folyamatot oxigén, bróm vagy klór iniciálja. Az etán nitrálásának feltételezett mechanizmusa a következı [1]: A reakció elsı lépése a nitráló ágensként használatos híg (35-70 %-os) salétromsav homolizise: HO-NO 2 -------> OH * +NO * 2 (4-1) A feltételezések szerint a következı lépésben a hidroxilgyök vizet képezve szénhidrogéngyökké alakítja a nitrálandó vegyületet. CH 3 – CH 3 + OH * -------> CH 3 CH 2 * + H 2 O (4-2) Ez salétromsavval vagy nitrogyökkel nitrovegyületté alakul. * CH 3 CH 2 + HO-NO 2 -------> CH 3 CH 2 NO 2 + OH * (4-3) Mellékreakcióban a szénhidrogéngyök a hidroxilgyökkel alkoholt képez. CH 3 – CH 2 * + OH * -------> CH 3 CH 2 -OH (4-4) A melléktermék alkohol egy része nitritté alakul és ez kisebb molekulákká tördelıdik. CH 3 – CH 2 ONO -------> CH 3 CH 2 -O * + NO * , (4-5) CH 3 – CH 2 O * -------> CH * 3 + CH 2 O , (4-6) CH 3 * + NO * 2 -------> CH 3 NO 2 (4-7) 79
Page 1 and 2:
1 Vegyipari és Petrolkémiai Techn
Page 3 and 4:
2.1.4. Ketén és diketén.........
Page 5 and 6:
6.5.2. Tiszta-MDI..................
Page 7 and 8:
10.7.1. Zsírsavas eljárás ......
Page 9 and 10:
1.1.táblázat A Nagy Volumenő Sze
Page 11 and 12:
1.1.ábra. Vinilklorid - PVC felhas
Page 13 and 14:
Az etilénoxid elıállításánál
Page 15 and 16:
1.4. Benzol, toluol alapanyag deriv
Page 17 and 18:
1.4.1.A benzol és toluol alapanyag
Page 19 and 20:
A toluol-diizocianát (TDI) elıál
Page 21 and 22:
1.6. Alkilezés 1.6.1. Az alkilezé
Page 23 and 24:
- Lúgos vagy savas közegben ahol
Page 25 and 26:
autoklávban végzik. A hımérsék
Page 27 and 28: 1.6.6. Az alkilezés készülékei
Page 29 and 30: 1.7.2. A Friedel-Crafts reakciókat
Page 31 and 32: Aromás vegyületek dihalogénezett
Page 33 and 34: A motorhajtó anyagokhoz kémiai ad
Page 35 and 36: 1.6.ábra Olajfinomítói alapanayg
Page 37 and 38: Felhasznált irodalom: [1] Harold A
Page 39 and 40: A gyakorlatban csak az alacsonyabb
Page 41 and 42: CH 3 C O O OH O O OH + C CH 3 CH 3
Page 43 and 44: A ketén - 41 ºC-on forr, míg a d
Page 45 and 46: 1. A reakciókomponensek szerkezete
Page 47 and 48: R C O O C CH 3 O + R C O OH R R C O
Page 49 and 50: Amennyiben a savkloridot desztillá
Page 51 and 52: 2.1.ábra. A valeriánsavklorid gy
Page 53 and 54: 2.4.3. Di-etil-karbonát gyártása
Page 55 and 56: 2.2.ábra. A di-etil-karbonát gyá
Page 57 and 58: Összetétel: DEK: 99,98 % Etanol:
Page 59 and 60: Szubtitúció allilhelyzető széna
Page 61 and 62: Aromás elektrofil szubsztitúció
Page 63 and 64: 3.4.2. A vinilklorid gyártás fejl
Page 65 and 66: 3.5.1. Levegıs oxihidroklórozó (
Page 67 and 68: Normál üzemelés során a reaktor
Page 69 and 70: 3.5.3. DKE mosó egység A mosási
Page 71 and 72: észébe. Az etilén és a klór a
Page 73 and 74: 3.5.5. DKE bontó egység Folyamat
Page 75 and 76: Kvencs mosó A gızgenerátorokból
Page 77: főtıközeg gızkondenzátum. Gyak
Page 81 and 82: 4.2.1. Aromás vegyületek nitrál
Page 83 and 84: 4.2.3. Benzol folyamatos üzemő g
Page 85 and 86: A benzol folytonos üzemő nitrál
Page 87 and 88: 4.3.2 A kevert savas DNT gyártás
Page 89 and 90: DNT TISZTÍTÁS A nyers dinitro-tol
Page 91 and 92: 4.7. ábra. A vörös szennyvíz ke
Page 93 and 94: 5. REDUKCIÓ - HIDROGÉNEZÉS Reduk
Page 95 and 96: .) Ipari katalizátorok: Az iparban
Page 97 and 98: 5.3. HOMOGÉN KATALITIKUS HIDROGÉN
Page 99 and 100: Az exoterm reakció minél hatékon
Page 101 and 102: 5.3. ábra. A TDA gyártó egység.
Page 103 and 104: 5.4.3. A DNT hidrogénezési, TDA g
Page 105 and 106: 6.1.2 Metilén-difenil-diamin (MDA)
Page 107 and 108: 6.1. ábra. A foszgén szintézis f
Page 109 and 110: 6.3. A TDI gyártás technológiáj
Page 111 and 112: Recirk. Foszgén foszgén gáz komp
Page 113 and 114: 6.1.kép. A TDI tisztítás desztil
Page 115 and 116: 6.4. A metilén-difenil-diizocianá
Page 117 and 118: Nagyon fontos az anilin/formalin é
Page 119 and 120: 6.11.ábra. A CR-MDA hidroklorid se
Page 121 and 122: 6.12. ábra. A CR-MDA desztilláci
Page 123 and 124: Az orto-diklór-benzol (ODCB) haszn
Page 125 and 126: 6.4.5.CR-MDI kigázosítás és tis
Page 127 and 128: 6.15. ábra. Az MDI tisztítás, OD
Page 129 and 130:
Az X-4 kristályosítóba betöltö
Page 131 and 132:
A második töltetréteg alól a ti
Page 133 and 134:
6.20. ábra. A foszgén megsemmisí
Page 135 and 136:
hıcserélıben az elsı fokozatú
Page 137 and 138:
Szerkezeti képlete: OCN ( CH 2 ) C
Page 139 and 140:
Felhasznált irodalom: [1]. Dr. De
Page 141 and 142:
7.2. Oxidálószerek 7.2.1. Oxigén
Page 143 and 144:
(7-2) Az instabil hidroperoxid alko
Page 145 and 146:
7.3.3. Alkoholok oxidálása Alkoho
Page 147 and 148:
Az eljárások összehasonlítása
Page 149 and 150:
7.4.3. Formaldehid gyártás BASF -
Page 151 and 152:
7.1. ábra. Formaldehid gyártás B
Page 153 and 154:
7.3. ábra. A formaldehid gyártó
Page 155 and 156:
σ-komplex (8-3) + + SO 3 H + H + S
Page 157 and 158:
SO 3 H SO - H 3 180 o C + < 80 o C
Page 159 and 160:
Ilyenkor a második reakciólépés
Page 161 and 162:
kismérvő. (0 o C-on feltehetıen
Page 163 and 164:
A vázlatos folyamatábrát az elı
Page 165 and 166:
8.3. Szulfonálás, szulfatálás,
Page 167 and 168:
Az alapanyag zsíralkoholokat term
Page 169 and 170:
eakcióidı 3-4 óra. A reakcióele
Page 171 and 172:
Az eljárás egyik kényes lépése
Page 173 and 174:
8.4. (a-b). ábra A IV. és a HCl k
Page 175 and 176:
9. DIAZOTÁLÁS ÉS KAPCSOLÁS Diaz
Page 177 and 178:
9.2. Diazónium vegyületek Az arom
Page 179 and 180:
Hatással van a diazónium vegyüle
Page 181 and 182:
9.4. Kapcsolás A diazonium vegyül
Page 183 and 184:
9.1. ábra. Az Orange II elıállí
Page 185 and 186:
a1-a4-hőtık; b-adiabatikus reakto
Page 187 and 188:
10. ALKIDGYANTÁK ELİÁLLÍTÁSA
Page 189 and 190:
alkidgyanták, akrilátok, poliuret
Page 191 and 192:
Az alkidgyanták a poliésztergyant
Page 193 and 194:
10.3. Az alkidgyanta gyártás alap
Page 195 and 196:
A technikai zsírsavak telítetlen
Page 197 and 198:
10.4.2 Növényi olajat tartalmazó
Page 199 and 200:
Beadagoló nyílás. A szilárd kom
Page 201 and 202:
10.7. ábra. Reaktor visszafolyó h
Page 203 and 204:
10.8. ábra. Reaktor frakcionáló
Page 205 and 206:
vákuumban ledesztilláljuk az azeo
Page 207 and 208:
Hátrányok: a zsírsavak korrozív
Page 209:
Felhasznált irodalom: [1]. Dr. De
show all

Vegyipari Ã©s PetrolkÃ©miai TechnolÃ³giÃ¡k Szerves KÃ©miai TechnolÃ³gia

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

Delete template?

Save as template?