Vegyipari és Petrolkémiai Technológiák Szerves Kémiai Technológia

10.4.2 Növényi olajat tartalmazó alkidok receptúrázása
A feleslegben lévı komponens aktuális funkcionalitására tett megállapítások itt is érvényesek.
Az alkid funkcionalitásának számításához további megfontolásokkal kell élni, amelyeknek a
részletei meghaladják ezen jegyzet terjedelmét, azonban az ajánlott szakirodalomban [3, 4 ]
megtalálhatók.
A polikondenzációs reakció vezetésénél fontos tudni, hogy a gélesedési pont eléréséhez
milyen savszám tartozik. A reakciót biztonsággal még a gélesedési pont elérése elıtt le kell
állítani.
A [5] szakirodalomban számos közlemény található, amely a gélesedési ponthoz tartozó
savszám számításával foglalkozik. Tényként állapítható meg, hogy a számított és a
ténylegesen bekövetkezett gélesedésnél mért savszám nem mutat jó egyezést. A témával
foglalkozó kutatók az eltérések kiküszöbölésére tettek kísérletet.
Az eltérések okait két csoportba sorolhatjuk:
maga az elméleti modell, aminek alapján számításokat végeztek
mellékreakciók.
Az elmélet modell megalkotásánál Carothers és munkatársa, Flory nevét kell megemlítenünk,
anélkül, hogy a modellek részletes tárgyalásába bocsátkoznánk.
Carothers modelljében a gélesedési pont ott van, ahol az alkidgyanta számszerinti móltömege
végtelenné válik [6, 7] .
Flory a gélesedési pontot úgy definiálta, mint ahol a súly szerinti móltömeg válik végtelenné
[8, 9, 10]. A Flory-féle modell közelebb áll a valósághoz, mint a Carothers modell, de a
mellékreakciókat nem képes figyelembe venni.
A gélesedési pont a modell felfogása szerint az a pont, ahol az elfogyó kétdimenziós
polikondenzátum mellett megjelenik a háromdimenziós struktúra, azaz a láncok térbeli
szerkezetté állnak össze.
A gyakorlatban megfigyelt gélesedéseknél azonban nemcsak a háromdimenziós struktúra
megjelenésével, hanem számottevı mennyiségő nem háromdimenziós szerkezet jelenlétével
is kell számolnunk.
Mindezekbıl az a következtetés vonható le, hogy az alkidgyanta receptúrázásnál az elméleti
számítás kell, hogy legyen az elsı lépés. Ezt kell, hogy kövesse a laboratóriumi próbafızés,
ahol a számított receptúra kissé módosulhat. Végül az üzemesítés során alakul ki a végleges
gyártási receptúra. Ennek a három lépcsınek az eredménye annál közelebb áll egymáshoz,
197