Vegyipari Ã©s PetrolkÃ©miai TechnolÃ³giÃ¡k Szerves KÃ©miai TechnolÃ³gia

More documents

Recommendations

Info

[1]. Dr. Deák Gyula <strong>Szerves</strong> <strong>Vegyipari</strong> Alapfolyamatok kézikönyve. Mőszaki Könyvkiadó, Budapest 1978. [2]. Winacker-Küchler: Kémiai Technológia, Mőszaki Könyvkiadó, Budapest 1962. [3] DNT gyártás technológiai leírás, BorsodChem Zrt, Kazincbarcika, 2010. [5] ULLMANN’S Encyclopedia of Industrial Chemistry, Wiley-VCH UEIC, Release 2008, 7 th Edition. [6] Othmer, D.F.-Jacobs , J.J.-Levy , J.F.: Ind. Eng. Chem. 36, 447. 1944 Megjegyzés: Az A303 elektronikus jegyzet II. kötet, 4. fejezetében található képek és folyamatábrák a BorsodChem Zrt jóvoltából és engedélyével kerültek közlésre. 92
5. REDUKCIÓ - HIDROGÉNEZÉS Redukciónak nevezzük azokat a folyamatokat, amelyekben a redukálandó vegyület oxidációs foka csökken, miközben a szerves vegyület hidrogént vesz fel, belıle heteroatom, többnyire oxigén távozik, vagy a vegyület elektront vesz fel[1]. A redukció az oxidáció fordított folyamata. A két reakció tulajdonképpen nem különíthetı el egymástól, mert minden redukció során oxidálódik a redukálószer és minden oxidáció során redukálódik az oxidálószer. Redukció minden olyan folyamat, melynek során a szubsztrátum oxigént ad le, hidrogént vesz fel vagy elektront vesz fel. A szerves kémiai redukciós módszereket két nagy csoportra oszthatjuk: • Katalitikus hidrogénezés • Vegyszeres redukció A hidrogénezés az ipar több területén (élelmiszeripar, vegyipar, olajipar, stb.), széles körben alkalmazott eljárás. A hidrogénezés célja lehet: – telítetlen vegyületek telítése, addíciós reakcióban: pl.: növényi olajok „keményítése” (margarinok). – redukálás, szubsztitúciós reakcióban: pl.: nitrovegyületek aminokká alakítása (anilingyártás nitrobenzolból, toluol-diamin (TDA) elıállítása dinitro-toluolból (DNT)). A hidrogénezési reakciót mind heterogén-, mind homogénkatalitikus rendszerben véghez lehet vinni, de az ipari alkalmazások túlnyomó többsége heterogénkatalitikus; homogén rendszerben ugyanis problémás lehet a katalizátornak a terméktıl történı elválasztása, ami gazdasági, illetve minıségi szempontból is hátrányos. 93
Page 1 and 2:
1 Vegyipari és Petrolkémiai Techn
Page 3 and 4:
2.1.4. Ketén és diketén.........
Page 5 and 6:
6.5.2. Tiszta-MDI..................
Page 7 and 8:
10.7.1. Zsírsavas eljárás ......
Page 9 and 10:
1.1.táblázat A Nagy Volumenő Sze
Page 11 and 12:
1.1.ábra. Vinilklorid - PVC felhas
Page 13 and 14:
Az etilénoxid elıállításánál
Page 15 and 16:
1.4. Benzol, toluol alapanyag deriv
Page 17 and 18:
1.4.1.A benzol és toluol alapanyag
Page 19 and 20:
A toluol-diizocianát (TDI) elıál
Page 21 and 22:
1.6. Alkilezés 1.6.1. Az alkilezé
Page 23 and 24:
- Lúgos vagy savas közegben ahol
Page 25 and 26:
autoklávban végzik. A hımérsék
Page 27 and 28:
1.6.6. Az alkilezés készülékei
Page 29 and 30:
1.7.2. A Friedel-Crafts reakciókat
Page 31 and 32:
Aromás vegyületek dihalogénezett
Page 33 and 34:
A motorhajtó anyagokhoz kémiai ad
Page 35 and 36:
1.6.ábra Olajfinomítói alapanayg
Page 37 and 38:
Felhasznált irodalom: [1] Harold A
Page 39 and 40:
A gyakorlatban csak az alacsonyabb
Page 41 and 42: CH 3 C O O OH O O OH + C CH 3 CH 3
Page 43 and 44: A ketén - 41 ºC-on forr, míg a d
Page 45 and 46: 1. A reakciókomponensek szerkezete
Page 47 and 48: R C O O C CH 3 O + R C O OH R R C O
Page 49 and 50: Amennyiben a savkloridot desztillá
Page 51 and 52: 2.1.ábra. A valeriánsavklorid gy
Page 53 and 54: 2.4.3. Di-etil-karbonát gyártása
Page 55 and 56: 2.2.ábra. A di-etil-karbonát gyá
Page 57 and 58: Összetétel: DEK: 99,98 % Etanol:
Page 59 and 60: Szubtitúció allilhelyzető széna
Page 61 and 62: Aromás elektrofil szubsztitúció
Page 63 and 64: 3.4.2. A vinilklorid gyártás fejl
Page 65 and 66: 3.5.1. Levegıs oxihidroklórozó (
Page 67 and 68: Normál üzemelés során a reaktor
Page 69 and 70: 3.5.3. DKE mosó egység A mosási
Page 71 and 72: észébe. Az etilén és a klór a
Page 73 and 74: 3.5.5. DKE bontó egység Folyamat
Page 75 and 76: Kvencs mosó A gızgenerátorokból
Page 77 and 78: főtıközeg gızkondenzátum. Gyak
Page 79 and 80: 4. NITRÁLÁS Nitrálásnak nevezz
Page 81 and 82: 4.2.1. Aromás vegyületek nitrál
Page 83 and 84: 4.2.3. Benzol folyamatos üzemő g
Page 85 and 86: A benzol folytonos üzemő nitrál
Page 87 and 88: 4.3.2 A kevert savas DNT gyártás
Page 89 and 90: DNT TISZTÍTÁS A nyers dinitro-tol
Page 91: 4.7. ábra. A vörös szennyvíz ke
Page 95 and 96: .) Ipari katalizátorok: Az iparban
Page 97 and 98: 5.3. HOMOGÉN KATALITIKUS HIDROGÉN
Page 99 and 100: Az exoterm reakció minél hatékon
Page 101 and 102: 5.3. ábra. A TDA gyártó egység.
Page 103 and 104: 5.4.3. A DNT hidrogénezési, TDA g
Page 105 and 106: 6.1.2 Metilén-difenil-diamin (MDA)
Page 107 and 108: 6.1. ábra. A foszgén szintézis f
Page 109 and 110: 6.3. A TDI gyártás technológiáj
Page 111 and 112: Recirk. Foszgén foszgén gáz komp
Page 113 and 114: 6.1.kép. A TDI tisztítás desztil
Page 115 and 116: 6.4. A metilén-difenil-diizocianá
Page 117 and 118: Nagyon fontos az anilin/formalin é
Page 119 and 120: 6.11.ábra. A CR-MDA hidroklorid se
Page 121 and 122: 6.12. ábra. A CR-MDA desztilláci
Page 123 and 124: Az orto-diklór-benzol (ODCB) haszn
Page 125 and 126: 6.4.5.CR-MDI kigázosítás és tis
Page 127 and 128: 6.15. ábra. Az MDI tisztítás, OD
Page 129 and 130: Az X-4 kristályosítóba betöltö
Page 131 and 132: A második töltetréteg alól a ti
Page 133 and 134: 6.20. ábra. A foszgén megsemmisí
Page 135 and 136: hıcserélıben az elsı fokozatú
Page 137 and 138: Szerkezeti képlete: OCN ( CH 2 ) C
Page 139 and 140: Felhasznált irodalom: [1]. Dr. De
Page 141 and 142: 7.2. Oxidálószerek 7.2.1. Oxigén
Page 143 and 144:
(7-2) Az instabil hidroperoxid alko
Page 145 and 146:
7.3.3. Alkoholok oxidálása Alkoho
Page 147 and 148:
Az eljárások összehasonlítása
Page 149 and 150:
7.4.3. Formaldehid gyártás BASF -
Page 151 and 152:
7.1. ábra. Formaldehid gyártás B
Page 153 and 154:
7.3. ábra. A formaldehid gyártó
Page 155 and 156:
σ-komplex (8-3) + + SO 3 H + H + S
Page 157 and 158:
SO 3 H SO - H 3 180 o C + < 80 o C
Page 159 and 160:
Ilyenkor a második reakciólépés
Page 161 and 162:
kismérvő. (0 o C-on feltehetıen
Page 163 and 164:
A vázlatos folyamatábrát az elı
Page 165 and 166:
8.3. Szulfonálás, szulfatálás,
Page 167 and 168:
Az alapanyag zsíralkoholokat term
Page 169 and 170:
eakcióidı 3-4 óra. A reakcióele
Page 171 and 172:
Az eljárás egyik kényes lépése
Page 173 and 174:
8.4. (a-b). ábra A IV. és a HCl k
Page 175 and 176:
9. DIAZOTÁLÁS ÉS KAPCSOLÁS Diaz
Page 177 and 178:
9.2. Diazónium vegyületek Az arom
Page 179 and 180:
Hatással van a diazónium vegyüle
Page 181 and 182:
9.4. Kapcsolás A diazonium vegyül
Page 183 and 184:
9.1. ábra. Az Orange II elıállí
Page 185 and 186:
a1-a4-hőtık; b-adiabatikus reakto
Page 187 and 188:
10. ALKIDGYANTÁK ELİÁLLÍTÁSA
Page 189 and 190:
alkidgyanták, akrilátok, poliuret
Page 191 and 192:
Az alkidgyanták a poliésztergyant
Page 193 and 194:
10.3. Az alkidgyanta gyártás alap
Page 195 and 196:
A technikai zsírsavak telítetlen
Page 197 and 198:
10.4.2 Növényi olajat tartalmazó
Page 199 and 200:
Beadagoló nyílás. A szilárd kom
Page 201 and 202:
10.7. ábra. Reaktor visszafolyó h
Page 203 and 204:
10.8. ábra. Reaktor frakcionáló
Page 205 and 206:
vákuumban ledesztilláljuk az azeo
Page 207 and 208:
Hátrányok: a zsírsavak korrozív
Page 209:
Felhasznált irodalom: [1]. Dr. De
show all

Vegyipari Ã©s PetrolkÃ©miai TechnolÃ³giÃ¡k Szerves KÃ©miai TechnolÃ³gia

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template?