Full Book (Click here) - Frugeo Geography Research Initiative

108 Dimenziók térben és időbenTanulmánykötet a 60 éves Rudl József tiszteletéreelősegíti a hatékonyabb, pénzügyileg racionálisabb nagyobb méret. Attól is tartanaka reform kritikusai, hogy a választott képviselők földrajzilag is eltávolodnakválasztóiktól, megnehezítve a politikusok helyi ellenőrzését. Különösen a kisebbszigetekből álló önkormányzatok esetében jogosak ezek az aggályok, mivel azügyek intézése, a közfeladatok ellátása hidat, kompot igényel, ami nem mindenholáll rendelkezésre (THE DANISH STRUCTURAL REFORM).2.3. NémetországNémetország esete azért lehetne különösen érdekes, mert hazánkban évszázadokonát megfigyelhető volt német példa követése (pl. magdeburgi városjog),jóllehet egy idő után ugyan osztrák közvetítéssel.A svéd és a dán reform is igyekezett tekintettel lenni a területi sajátosságokra(pl. a szigeteken fekvő önkormányzatok összevonásánál), de a német rendezés,bár országos „mozgalomként” indult, szövetségi államonként jelentős eltéréseketmutatott. Ezeket nem csak a történelmi múltban (pl. hanza városok) vagy a terület-és a népességnagyság különbségeiben mutatkozó nagy eltérések magyarázzák,hanem az állam berendezkedésén túl (hiszen Dánia, Svédország nem szövetségiállam, Németország viszont igen) az is, hogy így könnyebben elfogadhatónakvélték a törvényhozók a közigazgatási (községi) reformot (hivatalosanGebietsreform, Gemeindereform, kommunale Neugliederung említik, de a negatívumaitkiemelendő az Eigemeindung is használatos) (KRAPF, M. 2009).Ez helyes gondolat volt, hiszen bár a német nem hozott olyan radikális változásokat,mint a dán reform, de a mai napig tartó pereskedések folynak az egyesítésekkimondása ellen, de gyakran nem csak a beolvasztott kisebb települések,hanem a „nyertesek” oldaláról is. Az összevonások, egyesítések, illetve az egészreform indoklása alapvetően az életképes méretű helyi önkormányzatok létrehozásáraalapozott, ami azt is jelentette, hogy a költségvetési deficittel rendelkezőközségeket jól gazdálkodókkal egyesítették, így tüntetve el a hiányt.Megjegyezzük, hogy Németországban a 19. század végétől rendszeresek voltaka községegyesítések (azonos nagyságú partnerek esetében új név alatt –Barmen + Ebersfeld = Wuppertal – eltérő nagyságúaknál a nagyobbik nevét megőrizve),de amint egy korábbi munkámból kitűnik, Magyarországon ugyanannyiegyesítés történt a 20. század első 45 évében a kapitalista rendszerben, mint amásodik 45-ben a szocializmusban (KOCSIS ZS. 2008a). Sőt már a középkortólmegfigyelhetők voltak összenövések, összevonások, egyesítések vagy egyesülésekEurópa majdnem minden országában (MECKING, S. – OEBBECKE, J. 2009).Az új rendszer célja az volt, hogy a helyi önkormányzatok (Gemeinde), a járásokszámának csökkentésével nagyobb átlagos méretet, ezért hatékonyabb, a közfeladatokellátásában jobban teljesítő egységeket hozzanak létre.