Tér- és időbeli sajátosságok a magyar városodásban (1870–2010)Tóth József635. táblázatA települések megoszlása jogállás, megyék és „régiók” szerint (2009.07.01.)Főváros,megye,”Régió”FővárosMegyeijogúvárosVáros Nagyközség KözségTelepülésösszesenEbbőlváros(%)Budapest 1 - - - - 1 100,0Pest - 1 47 20 119 187 25,7Közép-Magyarország1 1 47 20 119 188 26,1Fejér - 2 13 12 81 108 13,9Komárom-Esztergom- 1 10 3 62 76 14,5Veszprém - 1 14 2 200 217 6,9Közép-Dunántúl - 4 37 1 343 401 10,1Győr-Moson-Sopron- 2 9 5 166 182 6,0Vas - 1 11 1 203 216 5,6Zala - 2 8 2 245 257 3,9Nyugat-Dunántúl - 5 28 8 614 655 5,0Baranya - 1 13 3 284 301 4,7Somogy - 1 15 2 227 245 6,5Tolna - 1 10 5 93 109 10,1Dél-Dunántúl - 3 38 10 604 655 6,3Borsod-Abaúj-Zemplén- 1 27 9 321 358 7,8Heves - 1 8 4 108 121 7,4Nógrád - 1 5 - 125 131 4,6Észak-Magyarország- 3 40 13 554 610 7,0Hajdú-Bihar - 1 20 10 51 82 25,6Jász-Nagykun-Szolnok- 1 19 5 53 78 25,6Szabolcs-Szatmár-Bereg- 1 26 16 186 229 11,8Észak Alföld - 3 65 31 290 389 17,5Bács- Kiskun - 1 21 7 90 119 18,5Békés - 1 20 9 45 75 28,0Csongrád - 2 8 3 47 60 16,7Dél-Alföld - 4 49 19 182 254 20,9Magyarországösszesen1 23 304 118 2706 3152 10,4Szerkesztette: TÓTH J. 2010.Forrás: A Magyar Köztársaság helységnévtár adatainak felhasználásával és kiegészítésével
64 Dimenziók térben és időbenTanulmánykötet a 60 éves Rudl József tiszteletéreMegyéink csaknem felében nincs az 50 000 fő fölötti kategória sem képviselve.Ma csak Zala megyében van két ide sorolható város, míg a 100 ezer fő fölöttilélekszámú városaink közül megyénként csak 1–1 van, de a kilenc nagyvárosból a19 megye közül tíznek így sem jut. Makroregionális léptékben az Alföld, „régiók”szerint az Észak- és a Dél-Alföld (2–2) vezet, míg a Dunántúlon három, Észak-Magyarországon és a Központi Régióban egy-egy ilyen város van.Az egy városra jutó, a központi szerepkörök által átlagosan ellátott területnagysága Közép-Magyarországon 141,1 km 2 , míg a többi „régió” esetében ennélnagyobb és jellegzetes lépcsőződést mutató (Észak-Alföld, Közép-Dunántúl: 260–270 km 2 , Dél-Dunántúl, Nyugat-Dunántúl, Dél-Alföld: 350 km 2 ) értékeket jelez.A megyék közötti különbségek még nagyobbak (Pest 133,1 km 2 , Csongrád ésNógrád viszont 420 km 2 fölött). Egy magyar városra átlagosan 283,6 km 2 -nyiállamterület jut (6. táblázat).Egy más időpontra (2008. július 1.) vonatkozó és némileg eltérő struktúrájúösszeállításunk (1. táblázat) nem a városok nagyság és regionális megoszlás szerintikategóriáit, hanem az ezekben élők strukturális országviszonyát hasonlítjaössze. Kitűnik, hogy Magyarország népességének több mint kétharmada városokbanél és érzékelhetők a területi különbségek is: Heves és Nógrád megyékben anépesség városodottsági szintje 50% alatt marad, míg Hajdú-Biharban, Csongrádban,Békésben és Jász-Nagykun-Szolnok megyében meghaladja az országos átlagot– az e tekintetben vett kis magyar abszurd újabb megnyilvánulásaként rendrealföldi megyékben.A 67,1%-nyi városi lakosságból 28,6% nagyvárosban, 17% középvárosban,míg 21,5% kisvárosban él. Az adatok természetesen módosulnának az agglomerációsgyűrűk és a rurális tereket is városhoz csatoló közigazgatási határok részleteselemzése nyomán, de akkor is, ha Budapestet (mint a minden elemzési eredménytmarkánsan befolyásoló tényezőt) kikapcsoljuk vizsgálódásunk köréből.