Full Book (Click here) - Frugeo Geography Research Initiative

Tér- és időbeli sajátosságok a magyar városodásban (1870–2010)Tóth József552. ábra: A várossá nyilvánítások alakulása (1900–2009)Forrás: LOVÁSZ GY. nyomán, kiegészítve.Azok a kritériumok, melyek alapján egy település várossá nyilvánítható, koronkénteltérőek, néha szigorúbbak, néha enyhébbek – megfelelően az államiakaratnak, a politika céljainak. A fogalmi kérdések körül is gyakran lángol fel avita (TÓTH J. 2008; 2009).A közigazgatási- jogi- politikai városfogalom mindenkor és mindenhol eltér akülönböző diszciplínák, így a településföldrajz definíciójától. Ez nem baj. Különösenolyan sokszorosan összetett, bonyolult működésű entitás esetén, mint aváros, természetesnek tekinthető, hogy más-más megközelítések eltérő összetevőkethangsúlyoznak. Ez igaz az időben egy-egy ország esetében, és nem vitatható aszigorú tények ellenében a térben sem egy-egy időpont vagy intervallum esetében.Ennek az álláspontnak az értelmében természetes, hogy egy időpontban másés más irányú az eltérés például a település-földrajzi és a jogi értelemben vettvárosok között országonként, és egy országban különböző időpontokban ugyancsakléteznek ezek a differenciák. Magyarországon például a kiegyezés után atelepülés-földrajzi értelemben városként funkcionáló települések száma lényegesenmeghaladta a megszigorított jogi szabályozás miatt lecsökkent számú közigazgatásivárosokét – szemben a rendezés előtti állapotokkal, amikor mindezfordítva volt. A magyar helyzetet azután egészen a XX. század utolsó évtizedéigaz jellemezte, hogy kevesebb volt a jogi város a földrajzi értelemben vettnél, majdfordulat következett be, melynek nyomán ma a jogi városok száma haladja meg atelepülésföldrajz által központi szerepkörűnek elismert településeket. (Az eltérés