Full Book (Click here) - Frugeo Geography Research Initiative

A honfoglalás és az államalapítás kultúrgeográfiai háttereSüli-Zakar István21ínség) soraiból kerültek ki. Ezek az emberek a téli szállásokon laktak, általábanszegényes házakban, kunyhókban, a téli szállás körül szántottak, vetettek és arattak,gyakran kertet, sőt szőlőt műveltek, szénát gyűjtöttek. Különösen telente afolyókban halásztak.A nemzetségek vezetői gyakorolták a transzhumálást, családjaikkal és rabszolgáikkal.Tavasszal, hatalmas kísérettel, nagyszámú lóval, szarvasmarhával éstaligával vonultak fel egy mellékfolyó mentén a nagy folyóhátakra a nyári legelőkre,ahol felverték sátraikat. A nyájak őrzésével, harci játékokkal, az ifjúságkatonai nevelésével, vadászattal töltötték a nyári hónapokat. Ősszel ugyancsak amellékfolyók mentén leereszkedtek a téli szálláshelyre, ahol újra felvert sátrakbanlakva berendezkedtek a hideg időszakra. Az állatokat a folyóparti galériaerdőkbehajtották, amely védelmet nyújtott a zord északi szelek ellen. Az értékesebb állatállományttakarmányozták is. Általában a téli szállásra érkeztek a kereskedők is,akiktől vámpénzt és révdíjat is szedtek. A téli szállások mellett voltak a kézművesektelephelyei is.2. ábra: Téli és nyári szállások EtelközbenSzerkesztette: SÜLI-ZAKAR I. 2010.A magyarság gazdálkodásában a honfoglalásig a nagyállattartás meghatározószerepet játszott, de ezt a magyarok már Levédiában, vagy Etelközben sem nomadizálvagyakorolták. A téli-nyári legelőváltó (folyómenti) nagyállattartás mellettmár itt is fontos gazdasági tevékenységet jelentett a nagyszámú köznép (ínség)által gyakorolt szántóföldi gazdálkodás, a kertészkedés, a halászat, sőt a szőlőmű-