Full Book (Click here) - Frugeo Geography Research Initiative

A Bátaszék területén fekvő puszták történeti földrajzaGyenizse Péter – Nagyváradi László – Szebényi Anita – Balassa Bettina –Bugya Titusz – Pirkhoffer Ervin – Czigány Szabolcs3Lajvér-puszta a Lajvér-patak völgyének szájában, túlnyomóan délies lejtőkönfekszik. A völgy peremét követő, kanyargó főutcából kisebb utcák ágaznak ki adomboldal irányába. A völgyben északnyugat felé, mintegy 1 kilométer távolságbanfekszik a pár házból álló Kislajvér.Leperd-puszta egykor Dolinától északnyugatra, a Leperdi- és a Nagyorrosivölgyközött húzódó (Leperdi-)háton kialakult külterületi lakott hely volt. ALeperdi-völgyből északra kiágazó kis völgyrendszerben és a fölötte húzódó hátonsorakoztak lakó-, később gazdasági épületei. Már nem létezik.Ezeken kívül számos állandóan lakott, de magányosan álló tanya is létezett, illetvelétezik ma is, amiről nem ejtünk szót.2. A puszták létrejötte, majd felszámolása (XVIII–XX. század)Bátaszék mai területén számos lakott hely létezett az őskortól fogva, de ezek döntőtöbbségéről keveset tudunk. Ma is fellelhető írott források csak a középkortólléteznek. Ezek szerint a cikádori apátság birtokán több kisebb lakott hely volt máraz Árpád-korban is. Ilyen volt Furkó, Leperd, Kövesd, Lajvér, Alsónána, Mórágy,Pörböly. Ezek úgy jöttek létre, hogy az apátság a majorságaiba szolgálat céljábólegyre több jobbágyot költöztetett. Nem minden ekkor keletkezett település maradtmeg máig. Így a török hódoltság idején pusztult el pl. Farkasd, nevét ma már csakdűlőnévként ismerjük a várostól nyugatra fekvő szőlőterületeken (HERMANN E.1955).A falvakhoz hasonlóan a puszták török utáni újra benépesítése is betelepítésekkeltörtént a XVIII. században. A bátaszéki németek zömükben Közép-Bádenből származnak. Nagyjából innét jöttek az apátság más lakott részeire is. Akörnyező svábok lakta településekhez hasonlóan az itteni németek sem keveredtekszívesen más nemzetiséggel. Ezt bizonyítják az 1842. évi püspöki látogatásiratai is, amelyek megemlítették, hogy Furkó-, Kövesd-, Lajvér-pusztán és Szente-tanyánakkor is németek laktak. Lényegében így maradt ez egészen a XX. századközepéig.Az 1784-ben készült I. Katonai Felmérés térképlapjain még csak négy pusztátábrázoltak. Lajvér a Reicharts- és a Hansl-malom környékén elhelyezkedő mintegy10 épületből állt. A völgyben feljebb több helyen, így a mai Kislajvér körül isláthatók már ekkor házak elszórva. A dombokon a szőlőkön kívül szántók is húzódnak,amelyekből az ártéren is sok van. A völgytalpat legelőként hasznosították.Kövesd-puszta kiemelt épülete volt a Schwaben-malom, ami mellett 11 továbbiépület számolható meg a térképen. A környező dombokat szőlők és szántók,az árteret legelők borították. Furkótelepen egy nagyobb és hét kisebb épületlátszik. A környékbeli dombokon szőlő és szántó látható, a keletre húzódó ártér