Full Book (Click here) - Frugeo Geography Research Initiative

Vidékeink, alulnézetbőlCsatári Bálint731. A vidéki változásokról, általábanA kérdések első csoportja „általában” érdeklődött a magyar vidékpolitika sikerességénekmegítélésről, a kormányzásban elfoglalt helyéről, a változások regionálisdifferenciáltságáról. Igazából nem volt meglepő, hogy a válaszadók 58 %-a tarjasikertelennek az elmúlt két évtized magyar vidékpolitikáját, alacsony szintűnekminősítik (86,9%) annak kormányzati helyét és koordinációját. Kétharmaduk nemértett egyet azzal sem, hogy a magyar vidékfejlesztés – a mindenütt közismertpolitikai szólamokon túlmenően – csak az európai unió által preferált ún. „agrárvidékfejlesztés”keretei és „támogatási tengelyei” között jelent meg (68,9%).Természetesen, a magyar vidéki terek is rendkívül sokfélék, ezért problémáikmegoldása sem lehetséges uniformizált módon. A ma jellemezővé vált – szinte azegykori központi tervutasításos rendszert felváltó különböző vidékfejlesztési pályázati– megoldások nem veszik tekintetbe ezt a lokális geográfiai sokféleséget.Nem véletlen tehát, hogy a válaszadók 77,5% -a látna lehetőséget egy akár regionálisanis eltérő, a helyi adottságokat és a nagyon különböző belső (endogén)erőforrásokat figyelembe vevő új vidékpolitikára.Különösen érdekes volt a végeredménye azoknak a válaszoknak, amikor akérdések egy részében lehetőséget adtunk arra, hogy különbséget tegyenek a válaszadókaz adott vidéki térség érték vagy probléma országos, ill. lokális szintűrangsorolását illetően. A helyi-táji kultúra fontossága, a falusi közösség újrateremtésének,a vidéki szolgáltatások fejlesztésének, ill. a mezőgazdaság diverzifikációjánakigényét egyértelműen a lokalitásukhoz kötődve jelölték fontosnak, míga vízgazdálkodás fejlesztését, a klímaváltozásokra adandó válaszok kidolgozásátországos fontosságú feladatnak ítélték.A magyar vidékfejlődést akadályozó tényezőket vizsgáló kérdésünk esetében(a hét legfontosabbat kellett megjelölni) még erőteljesebben mutatkozik meg alokalitás fontossága (1. táblázat).A magas válaszadói számmal megjelölt tényezők kétségtelenül súlyos hiányosságok,s talán azt is jelzik, hogy a korábbi nagy hírveréssel készült vidékfejlesztésiprogramok (pl.: PHARE, SAPARD) e térségek zömében alig hoztak érdemi,kedvező változást.