Full Book (Click here) - Frugeo Geography Research Initiative

184 Dimenziók térben és időbenTanulmánykötet a 60 éves Rudl József tiszteletéreTanulmányomat pécsi PhD témavezetőm Dr. habil. RUDL JÓZSEF 60. születésnapjárakészítettem, melyben Mexikó és a MERCOSUR kapcsolatait elemzem,elsősorban gazdasági–kereskedelmi szempontból 2002–2008 közötti időszakban.1. Mexikó, a latin–amerikai integráció „kakukktojása”Mexikóban – a Világbank elemzése szerint – Latin-Amerika országai közül azegyik legmagasabb az egy főre jutó GDP. Ennek ellenére a jövedelmek elosztásaaz általában tapasztaltnál is aránytalanabb, így – mint Latin-Amerika legtöbbországában – hatalmas különbségek figyelhetők meg az eltérő gazdasági lehetőséggelrendelkező társadalmi csoportok között. A múlt évszázad utolsó, 1994–95-ös gazdasági válsága óta a gazdaság erősödése figyelhető meg. Az ország jelenlega GDP alapján a világ tizenkettedik legnagyobb gazdaságával büszkélkedhet. Anyersanyag és ipari termék exportőr országok között szintén előkelő helyen található.Gazdaságának jelentős része az USA gazdaságától függ, ahová az export85%-a irányul (2008), továbbá a mexikói lakosság közel 10%-a a szuperhatalomközelségének köszönheti munkáját. A kőolaj jelenti az ország fő bevételi forrását,második helyen a külföldön élő és dolgozó mexikóiak hazaküldött valuta készleteáll.Az 1980-as évek közepétől a neoliberális diszciplína átvétele jellemző Mexikóra,ami megnyilvánul a kereskedelmi nyitásban: negyven országgal összesen 12szabadkereskedelmi egyezményt írt alá, amelyek közül legjelentősebb a NAFTAtagországokkal létrehozott kapcsolat. Az egyezmény életbelépése óta Kanadávalés az USA-val megháromszorozódott az ország kereskedelme, noha az egyezménybenvaló részvétel számos kérdést vet fel a mexikói fél számára, amire nemminden esetben egyértelmű a válasz (DOBÓCZKY A. 2008). Fontosak az EU-val,valamint Japánnal kötött megegyezések is. Az ország kereskedelmi forgalmának90%-a a szabad kereskedelem keretei között zajlik.Mexikó részvételét a latin-amerikai integrációs folyamatokban már az 1950-esévek vége óta számtalan kérdőjel kíséri, különös tekintettel a dél-amerikai országokkalkibontakozó kapcsolataira. Ennek oka egyrészt a földrajzi távolságbankeresendő, másrészt az USA-val kibontakozó nagy jelentőségű és szoros kapcsolatokban.Ezek a szempontok azt a vélekedést erősítették a többi latin-amerikaiországban, hogy Mexikó nem erősítené, hanem gyengítené a szubkontinens integrációját,ugyanis kereskedelmi és pénzügyi érdekei az USA piacára összpontosítanak.Mindezek ellenére Mexikónak sikerült részt vennie úgy az ALALC-ban,mint később az ALADI-ban is. Az ALADI 44-es cikkelye lefekteti, hogy bármelytagországnak egy harmadik (kívülálló) országgal kötött kereskedelmi egyezménybenrögzített kedvezményeit azonnal ki kell terjeszteni a többi tagországrais, ebben az esetben az USA-nak és Kanadának adott mexikói kedvezményeket a