Full Book (Click here) - Frugeo Geography Research Initiative

Tér- és időbeli sajátosságok a magyar városodásban (1870–2010)Tóth József59mok alapján számított arány elmarad a városok számának alakulása nyománadódótól;• az Alföld lemaradása a helyezési számok alapján még nagyobb; mint a városszámtekintetében;• a Dunántúl városodása kiegyensúlyozottabb, mint Észak-Magyarországé(3. táblázat).3. táblázatA magyar városok Top 50-jének regionális szerkezetváltozása (1870–2010)Városok számaSzerkesztette: TÓTH J. 2010.Forrás: saját számításokÖsszeshelyezési számÁtlagoshelyezési számAvárosokszámánakAzösszeshelyezésiszám1870 2010 1870 2010 1870 2010 változása (%)KözpontiKörzet4 10 121 198 30,5 19,9 150,0 63,6Dunántúl 15 18 285 485 19,1 27,0 20,0 70,2Alföld 27 16 718 384 26,6 24,0 -40,7 -46,5Észak-Magyarország4 6 101 158 25,2 26,3 50,0 56,4Összesen 50 50 1225 1225 24,5 24,5 0 02. Összegzés és mai helyzetképA mai helyzetkép annak alapján adható meg viszonylagosan időtálló módon, hogymegtörténtek a 2009. évi várossá-nyilvánítások, ugyanakkor (miután a 2010. évválasztási esztendő volt) legközelebb csak idén esedékes a városállomány változásaés – végül – rendelkezésre állnak a most elérhető legfrissebb lélekszám adatok2008-ból. Ezek alapján készült összeállításunk (4. táblázat), melyek információiközül az alábbiakra külön is érdemes a figyelmet felhívni:• a kutatások alapján elkülöníthető, de megyehatárokhoz igazított kiterjedésűnégy makrorégió közül a Dunántúl és az Alföld meglehetősen nagy ésmegközelítőleg azonos területű, míg Észak-Magyarország ezeknek aligtöbb mint egyharmada, a Központi Régió pedig egyötöde;• a szignifikánsan eltérő népsűrűség (a Központi Régió több mint 400-as értékévelszemben a többi makrorégióban 80–90 körüli népesség él négyzetkilométerenként)már jelzi, hogy a lélekszám-adatok más csoportosulástadnak: Észak-Magyarországon kívül a többi makrorégió mintegy 3–3 milliósnépességet koncentrál;