Full Book (Click here) - Frugeo Geography Research Initiative

180 Dimenziók térben és időbenTanulmánykötet a 60 éves Rudl József tiszteletéreMangántelepek Jhabua, Nyugat-Nimar, Banswara és Udaipura területén találhatók,melyből a tartalék kb. 4 millió tonna. Csillámpalát nagy mennyiségbenJhabuában, rézérc telepeket pedig Dewas, Hoshangabad, Banswara és Jhalawarterületén lelhetünk.Bauxit, laterit formájában, nagy területen Guna és Vidisha körzeteiben nyerhetőki, ám hasonló típusú lateritet leírtak már Rajgarh, Sehore, Shajapur, Ujjain ésMandsaur körzeteiben is, így legkevesebb 80 000 tonnára becsülik az innen kinyerhetőtiszta alumíniumot.Egyéb nem fémes nyersanyagok: Jhabua, Dhar, Nyugat-Nimar, Guna ésMandsaur körzetében mészkő, illetve Jhabua vidékén agyag és kalcit, valamintmárvány Hoshanagadból, szaponit Banswarából, grafit Betul környékéről. Építőanyagkénthasználatos továbbá a Vindhya-hegységből nyert mészkő és bazalt(SINGH, R. L. 2002).ÖsszefoglalásTanulmányunkban a természetföldrajzi algoritmus szerint haladva mutattuk beIndia egyik centrális helyzetű táját, a Malwa-vidéket. Ehhez jobbára az indiaiszakirodalmat használtuk fel, illetve igyekeztünk hasznosítani a helyszínen szerzetttapasztalatainkat is. A szubkontinensen kiadott forrásmunkák többször MalwaRégióként említi, mely tükrözi azt a sajátos felfogást, mely elkülöníti a természetföldrajzinagy- és középtájakat, illetve a közigazgatási szubnacionális egységeket.E tekintetben akár párhuzamot is vonhatunk hazánk és India között, hiszen Magyarországonszintúgy nincsenek köszönő viszonyban sem a természeti alapokonfejlődött funkcionális és az adminisztratív régiók.A Malwa-vidék hazánknál másfélszer nagyobb területű, rendkívül változatosmegjelenésű táj. Talán a fentebb leírtakkal is sikerült ezt bizonyítanunk. Sajnos, aterjedelmi keretek nem tették lehetővé a társadalomföldrajzi elemzést, reméljük,ezt legkésőbb az ünnepelt 70. születésnapi kötetében megtehetjük.IRODALOMANTONOVA, K. A. – BONGARD-LEVIN, G. M. – KOTOVSZKIJ G. G. (1981): India története.– Kossuth Könyvkiadó – Gondolat Könyvkiadó, Budapest, pp. 65–66., p. 14.BAGCHI, K. S. (1991): Drought-prone India: Problems and Perspectives. – Agricole PublishingAcademy, New Delhi, p. 310.CHAKRABORTI, C. – GHOSH, S. K. (2005): Pull-apart Origin of the Satpura GondwanaBasin, Central India. – Journal of Earth Sysem Science, Vol. 114., No. 3., pp. 259–273.