Full Book (Click here) - Frugeo Geography Research Initiative

144 Dimenziók térben és időbenTanulmánykötet a 60 éves Rudl József tiszteletéreének két szakasza volt: a Krími-félszigeten kiemelkedő Jajla-hegység déli oldalának(Ukrán Riviéra – Jalta) és a Kaukázus délnyugati előterében fekvő partok(Szocsi) mediterrán éghajlata és növényzete, kellemes strandjai a tengerparti üdülésszámára kitűnő adottságot biztosít. Az Európa peremén emelkedő Kaukázus aszovjet idegenforgalom másik fontos célpontja volt (Grúzia, Örményország,Azerbajdzsán). A fiatal magashegység (a kulturális értékekkel együtt) a hegyvidékiturizmus széles palettájának kialakulását biztosíthatná.A történelmi-kulturális adottságok – bár térbelileg szintén erősen koncentráltan,de – gazdagnak mondhatók, az örmény kultúrától a Cári Birodalom történelmiemlékeiig. A vallási-egyházi nevezetességek, paloták, felhalmozott műkincseka turizmusnak fontos tényezőit jelentették, és jelenthetik a jövőben is. A középkorivirágzó kereskedővárosok (Hanza-városok) képét is többnyire sikerült megőriznia szovjet érában is.Azonban a világ legnagyobb, diktatórikus országában a turizmus a kezdetektőlfogva gyakorlatilag a széthullásáig elsősorban politikai célokat szolgált. Már az1920-as évektől az „oktatási turizmusra” helyezték a hangsúlyt, ideológiai, népnevelőifeladatokat látott el. A két világháború közötti időszakban külföldiek isfelkereshették az országot, de szigorúan csak az 1929-ben megalapítottINTOURIST állami vállalat felügyeletével. A turizmust irányító vezetők lehetővétették, hogy a beutazók találkozhassanak a foglalkozásuknak megfelelő szektorbandolgozókkal, és ezáltal is erősítsék a szovjet ideológia terjedését. A másodikvilágháborút megelőzően csak néhány ezer külföldi utazott az országba, javarészta média képviseletében, illetve különböző delegációk tagjaiként, Moszkva központtal.A háborút követő években miközben jelentős változások következtek be anemzetközi turizmusban, az 1950-es évek elejétől egy világméretű robbanás következettbe, a Szovjetunióban is felfedezték a turizmus jelentőségét, de másmegközelítésben, mint a vezető országok esetében. A kommunista rendszerben alegalapvetőbb emberi jog, a mozgásszabadság hiánya akadályozta elsősorban a„valódi” turizmus kialakulását. Nem csak külföldre nem engedélyeztek utazást, dea belföldi utazásokat is csoportosan, szervezett keretek között, központilag irányítvaműködtették.A szovjet turizmus kezdetben egyet jelentett a szociálturizmussal. Később atöbbi szocialista országban is (így Magyarországon is) a negyvenes évek végétőlátvették a szovjet mintát, az ún. „putyovka-rendszert” (KUDAR L. 2003). A szakszervezetekáltal szervezett üdüléseket az állam anyagilag is jelentősen támogatta.A szakszervezetek és pártvezetők a legjobban teljesítő dolgozókat jutalmaztákkedvezményes szakszervezeti beutalóval, putyovkával. Az üdülés nemcsak paszszívpihenést jelentett, animátorok (az üdülők „kultúrosai”) gondoskodtak a beutaltdolgozók szórakoztatásáról. A rendszer fő célja a közérzet javítása, az államgondoskodásának hangsúlyozása volt. Egyes üdülőkben pl. tortával jutalmazták