értekezés - PTE Közgazdaságtudományi Kar - Pécsi ...

A fentiekben felvázolt szempontokat a következı megállapításokban konkludálom:A fogyasztás olyan struktúraképzı erıvel bír, amely felváltotta vagy legalábbiserıteljesen felpuhította a korábbi kemény változókat, mint az iskolai végzettség, jövedelemvagy településtípus.Ha érvényes az elızı feltételezés, akkor számolnunk kell azzal, hogy ezek a csoporthovatartozások/ kötıdések igencsak instabilak és az egyén „többes életstílusának”köszönhetıen gyakorta változhatnak.Mindezen folyamatokat végigkísérik (fogalmazhatnék úgy is, hogy determinálják) azindividualizáció és a homogenizációs jelenségek.A kérdés most már az, hogy mindez menyire érvényesül a magyar társadalomban 2010-ben.Munkám során nem törekedhettem arra, hogy a különféle elméletek erdejében teljesenúj, paradigmatikus modellváltásra tegyek javaslatot. Erre a nagymintás kutatás nemszolgálhatott elegendı munícióval, részben adatfelvételi, részben kérdés-programját tekintvesem. Az elıbbin azt értem, hogy pusztán a survey-technika nem elegendı ennek a témának azalaposabb körbejárására, vélhetıen a kultúrantropológia által alkalmazott megfigyelésestechnikák sorát kellene bevetni (erre a kérdésre a kutatási eredményekbıl származókövetkeztetések, javaslatok során még kitérek).Az utóbbin, a kérdésprogram korlátja alatt pedig azt értettem, hogy a társadalmirétegzıdéssel összefüggı tematika nem volt elegendı egy tudományosan kidolgozottstratifikációs modell elméleti kereteinek felvázolásához.Az egyébként nagyívő szándékhoz – egy új, a fogyasztásra alapozótársadalomszerkezeti modell alapjainak lerakásához – a munka során megszerzett ismereteimmég mindig nem elegendıek. Ehhez a munkához - és különösképpen ahhoz, hogymodellalkotás megfeleljen a tudományos szempontoknak is – meglátásom szerintmultidiszciplináris megközelítésre, több tudományág képviselıinek közös gondolkodásáravan szükség.Dolgozatommal arra - a részben tudományos, részben a gazdasági gyakorlatbanmegjelenı – hiátusra szeretném felhívni a figyelmet, amely a kortárs magyar társadalomszerkezetének és finomhálójának megismerésében fennáll.13