értekezés - PTE Közgazdaságtudományi Kar - Pécsi ...

közgondolkodás saját kutatásait komplexnek, a társadalom valódi (termelési) viszonyaibólkiinduló paradigmának tartotta.A nyugati struktúra– és rétegzıdéskutatás egyre nagyobb teret kapott és a relevánsszakirodalom közel egyharmada a hetvenes évek elejére e témakört érintette. Kiemelttoposzként az iskolai szelekció és a vagyoni egyenlıtlenség kerültek elıtérbe. E kutatásiirányok mellett – de nem fıcsapásként – megjelenik a kisközösségek belsı életét feltáróvizsgálódás (community studies), továbbá a státus-(in)konzisztenciával foglalkozótanulmányok. Ez utóbbiak alapvetıen a társadalmi helyzet és politikai magatartás viszonyátfeszegetik. Bár Ferge nem tárgyalja (az akadémikus szociológia szellemében), de ebben adimenzióban – mármint a státus-konzisztenica-inkonzisztencia metszetben – nyer értelmet afogyasztásszociológia kibontakozó irányzata. Ahogyan ez sokáig uralkodó nézetté vált, azegyéni/fogyasztói magatartás és az erısen szcientista szociológiai módszertan gyengekapcsolatban volt. A fogyasztás (társadalmi) struktúraképzı erejét feltáró és bemutatótanulmányok nem tartoztak a szociológiai diszciplinák fısodrába.Amennyiben ez igaz a polgári teoretikusokra, akkor még inkább igaz a szocialistaországok struktúrakutatói körére. A hatvanas-hetvenes–nyolcvanas évek, de különösen az elsıkettı évtized magyar, cseh, lengyel társadalmak szerkezeti erıvonalait nem a fogyasztásbanmegnyilvánuló differenciák jelölték ki.Visszatérve a polgári (nyugati) kutatókhoz, a koncepcióikban felszínre kerültek olyannézetek, amelyek a fogyasztásszociológia újszerő struktúraalakító paradigmájávalösszefüggésbe hozhatók. A bernsteini szociáldemokrata felfogás, a kapitalizmusdekapitalizálódása, továbbá a dahrendorfi konfliktuselmélet osztálynélkülisége nemnélkülözik a politikaelméleti alapokat. Távlataiban mégis látszik kapcsolódás a társadalmiviszonyok új típusú magyarázatai és a fogyasztás által meghatározható elméletek között, mégha ezek igen indirektnek és spekulatívnak tőnnek. A teóriák felállításában mindenképpenújszerő és modernitásra utal, hogy a felbomló társadalmi kötıszövetek helyébe a szociológiaolyan kohéziós elemeket keresett, amelyek közelebb álltak a mindennapi valósághoz, mintahogyan az korábban a tisztán elméleti szociológiára jellemzı volt.Amennyiben a struktúra- és rétegzıdésvizsgálatok nem lépnek rá erre az útra, vajmiesélye lehetett volna a fogyasztásszociológiának a kibontakozásra.41