értekezés - PTE Közgazdaságtudományi Kar - Pécsi ...

elméletet nem sikerült alkotni. A struktúráról és stratifikációról folyó polemizálás nem adottkielégítı választ arra, vajon mi befolyásolja egyéni szinten a magatartást. Az ismert modellekalapvetıen külsı feltételek általi meghatározottságát egyik elmélet sem haladta meg. AzAlfred Schütz (1975) által reprezentált fenomenológiai irányzat ebben a kérdésben kínáltmegnyugtató válaszokat, azt állítva, hogy az „emberek gondolkodásában összegezıdı(interszubjektív) mindennapi tudat” visszahat a társadalmi intézményekre, felépítésére. Ez amegközelítés számunkra azért érdekes, mert a társadalom szerkezeti folyamatainakmegértésében súlyt fektet az interperszonális kapcsolatokra. Ezzel kapcsolatban ismétfelhívom a figyelmet az individualizálódó életvilágra és az ebbıl származó ismeretelméletivonatkozásokra – tudva azt, hogy ekkor még nem ebben a kontextusban került felszínre ez agondolat.Georg Simmel A csoport kiterjedése és az individualitás kialakulása címő elemzésében(1890) már a tizenkilencedik század végén kitér erre a várható társadalmi jelenségre. Atársadalom fragmentálódása, a differenciálódás odáig vezethet el – írja Simmel -, hogy egyidı múlva kialakul a határok átlépésére irányuló hajlam. Azaz a csoportból való kiszakadásfolyamatát felváltja a más csoportokhoz való közeledés. A centrifugális erık átcsapnakcentripetálisba és ezzel kialakul a lehetıség a más csoportokkal való kapcsolatra. A társadalmidifferenciálódás és individualizálódás - írja Simmel – úgy oldja fel a korábbi kötéseket azemberek között, hogy közben újakat létesít. Meglepı állítások egy tizenkilencedik századigondolkodó tollából.A stratifikációval foglalkozó elméletek körüli viták még ma sem tértek nyugvópontra. Arétegzıdés új rendszerelveinek és belsı folyamatainak feltárása állt az újító szándékú teóriákközéppontjában. A nagyszámú empirikus munka csak elısegítette és közelebb hozta amodellek megértését.Ugyanakkor még mindig felszínre kerülnek olyan rétegzıdésmodellek, amelyek korábbiposztulátumokból erednek, a konfliktuselméleti iskola talajából gyökerezve. Fáber Ágota(2007) Replikában megjelent írása a Szalai Erzsébet által rendszerint képviselt – aglobalizációt erısen kritikai szemlélettel vizsgáló - irányzat egy mőve. Érdekessége ésrelevanciája számunkra abban van, hogy Boltanski és Chiapello (1999) kizsákmányolás-alapútársadalomrétegzıdését emeli be abba a kánonba, ami már talán a feledés homályába rejtetteaz ilyen radikális megközelítéseket. A kutatók az egyenlıtlenségek legfıbb eredıjének a„munka világa és a munkanélküliség világa” közötti feszültséget tartják. A „projekt-29