10.07.2015 Views

értekezés - PTE Közgazdaságtudományi Kar - Pécsi ...

értekezés - PTE Közgazdaságtudományi Kar - Pécsi ...

értekezés - PTE Közgazdaságtudományi Kar - Pécsi ...

SHOW MORE
SHOW LESS

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.

kapcsolatoknak az összességét foglalja magában, amelyek a csoporttagok között, valamint atagok és a csoport között kialakulnak. 2. Általános fogalom a társadalmi csoportok éskultúratípusok azon tulajdonságainak jelölésére, amelyek lehetıvé teszik, hogy összefüggırészekbıl alkotott összetett vagy komplex egészként kezeljük ıket…”Kolosi (1987) a struktúrát a társadalmi viszonyok újratermelési és mőködési módjánakfogja fel. A rétegzıdés ehhez képest a differenciák megragadására szolgál, a különbségekrendszere. A struktúra a különbözı rétegek közötti kötıszövet, egymás nélkül nem léteznek.Bár fogalompárként használom a legtöbbször én magam is, de jelentéstartalmában meg kellkülönböztetnünk a két társadalmi jelenséget.Kolosi Tamás a Tagolt társadalom 1987-ben kiadott tanulmányában írja le a következımondatot: „Ott, ahol a 18. század az egyenlıtlenségek eredetérıl és a 19. század azosztályképzıdésrıl beszélt, napjainkban a társadalmi rétegzıdés elméletérıl beszélünk –anélkül, hogy a probléma változott vagy kielégítıen megoldódott volna”. A társadalomtagoltságának problematikája már a görög idıkben jelen volt. Késıbb a római népességetkülönbözı adózási osztályokba sorolták. Természetesen ennek a hátterében nemismeretelméleti megfontolások voltak, az adatgyőjtés más célokat szolgált, a görögök errılvaló elmélkedése pedig az akkori filozofáláshoz tartozott.Bármilyen meglepı, de az egyházak és a mögöttük álló eszmetörténeteknek is van atémánkhoz kapcsolódó vonatkozása. A kereszténység államvallássá történı emelése ésösszekapcsolódása a feudális társadalomszerkezettel az egyenlıtlenség legitimációjánakeredendı bizonyítéka volt. Ehhez járult még a születés által meghatározott – és alapvetıenstatikus – pozíció.A 18-19. század új megvilágításba helyezte a kérdést és egyben egy máig ható válasszalis szolgált. Rousseau-nak a társadalmi egyenlıtlenségekre vonatkozó dilemmájára azosztályszerkezet adott választ. Azaz a különbségek eredıi nem Istentıl vagy születés általdetermináltak, hanem más törvényszerőségekre vezethetık vissza.Marx volt az elsı, aki az osztályelméletet a társadalom megértését szolgáló tudományosdiszciplinává tette. Követıi és a marxi munkásságot feldolgozó kutatók a tıkés rendszerbenlezajlott változásoknak az elmélethez történı illesztésén igyekeztek. Még talán nem tudatosanvagy szándékosan, de új szempontokat emeltek be gondolkodásukba: ekkor jelentek meg ahierarchikus és vertikális tagoltság vagy a többdimenziós szerkezetek fogalmai.19

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!