értekezés - PTE Közgazdaságtudományi Kar - Pécsi ...

kapcsolatoknak az összességét foglalja magában, amelyek a csoporttagok között, valamint atagok és a csoport között kialakulnak. 2. Általános fogalom a társadalmi csoportok éskultúratípusok azon tulajdonságainak jelölésére, amelyek lehetıvé teszik, hogy összefüggırészekbıl alkotott összetett vagy komplex egészként kezeljük ıket…”Kolosi (1987) a struktúrát a társadalmi viszonyok újratermelési és mőködési módjánakfogja fel. A rétegzıdés ehhez képest a differenciák megragadására szolgál, a különbségekrendszere. A struktúra a különbözı rétegek közötti kötıszövet, egymás nélkül nem léteznek.Bár fogalompárként használom a legtöbbször én magam is, de jelentéstartalmában meg kellkülönböztetnünk a két társadalmi jelenséget.Kolosi Tamás a Tagolt társadalom 1987-ben kiadott tanulmányában írja le a következımondatot: „Ott, ahol a 18. század az egyenlıtlenségek eredetérıl és a 19. század azosztályképzıdésrıl beszélt, napjainkban a társadalmi rétegzıdés elméletérıl beszélünk –anélkül, hogy a probléma változott vagy kielégítıen megoldódott volna”. A társadalomtagoltságának problematikája már a görög idıkben jelen volt. Késıbb a római népességetkülönbözı adózási osztályokba sorolták. Természetesen ennek a hátterében nemismeretelméleti megfontolások voltak, az adatgyőjtés más célokat szolgált, a görögök errılvaló elmélkedése pedig az akkori filozofáláshoz tartozott.Bármilyen meglepı, de az egyházak és a mögöttük álló eszmetörténeteknek is van atémánkhoz kapcsolódó vonatkozása. A kereszténység államvallássá történı emelése ésösszekapcsolódása a feudális társadalomszerkezettel az egyenlıtlenség legitimációjánakeredendı bizonyítéka volt. Ehhez járult még a születés által meghatározott – és alapvetıenstatikus – pozíció.A 18-19. század új megvilágításba helyezte a kérdést és egyben egy máig ható válasszalis szolgált. Rousseau-nak a társadalmi egyenlıtlenségekre vonatkozó dilemmájára azosztályszerkezet adott választ. Azaz a különbségek eredıi nem Istentıl vagy születés általdetermináltak, hanem más törvényszerőségekre vezethetık vissza.Marx volt az elsı, aki az osztályelméletet a társadalom megértését szolgáló tudományosdiszciplinává tette. Követıi és a marxi munkásságot feldolgozó kutatók a tıkés rendszerbenlezajlott változásoknak az elmélethez történı illesztésén igyekeztek. Még talán nem tudatosanvagy szándékosan, de új szempontokat emeltek be gondolkodásukba: ekkor jelentek meg ahierarchikus és vertikális tagoltság vagy a többdimenziós szerkezetek fogalmai.19