értekezés - PTE Közgazdaságtudományi Kar - Pécsi ...

finomhálójának feltárására és a különbségek megértésére. Ebben a sorban voltak perszeradikális gondolatok is, mint például Gyilasz (1964) elitelmélete, ami nem feltétlenül vágottegybe az uralkodó politikai eszmékkel. A szocialista országok tudományos életében is teretnyertek a foglalkozási státusszal, a státusinkonzisztenciával, az életformával és mobilitássalfoglalkozó vizsgálódások.A korszak két legjelentısebb rétegzıdéskutatási projektjei a - már jelzett - Ferge Zsuzsaáltal a KSH keretein belül végzett és a nemzetközi vizekre kiterjedı csehszlovák PavelMachonin (1969) koordinálta mérések voltak.Már utaltam rá, hogy a nyugat- illetve a kelet-európai megközelítés lényegét tekintvekülönbözött egymástól. A német, angol, francia stb. társadalmak folyamatos mozgása és az újcsoportok, rétegek és ott szubkultúrák keletkezése nem vezetett fundamentális változásokhoza felépítmény szerkezetében. Amikor Pierre Bourdieu 1979-ben a La Distinction címőkönyvében kifejti a társadalmi megkülönböztetésrıl szóló elméletét, akkor ez is abban azelfogadott értelmezési tartományban marad, ami nem rendezte át alapjaiban a fennálló rendet.Bourdieu azt állította ebben a mővében, hogy a magasabb társadalmi hierarchiában élıkkülönleges életmódjukkal, szabadidıs fogyasztásukkal, ízlésükkel határozzák meg helyüket atársadalomban és jelölik ki a határokat más csoportokkal szemben értelemszerően a nyugatitársadalmakról szól a fejtegetés, nem mintha szórványaiban nem lett volna felfedezhetıugyanez az akkori magyar viszonyokban.Ezzel szemben a keleti (szocialista) berendezkedés alapjaiban átalakult. Az ezekben azországokban kialakult új társadalomszerkezet a struktúra kontúrjainak megismerését engedte akutatóknak. Az egymástól elválasztó limesek – az egyenlıtlenségi határvonalak – feltárásakisebb problémát jelentett, mint a belsı-szerkezeti, a rétegek közötti mozgások leképezése. Amegértéshez azonban szükség lett volna ezeknek a folyamatoknak a megismerésére is. Hogymég plasztikusabban fogalmazzunk: a két osztály – egy réteg modell árnyalása,továbbvezetése, de még az új klaszterek definiálása sem volt elég ahhoz, hogy a késıhetvenes-nyolcvanas évek magyar társadalmáról átfogó megállapítások szülessenek. Ennekfeltétele a társadalmi különbségek kialakulásához vezetı indikátorok meghatározása lettvolna.Ez a hagyományos – a struktúrát leíró – megközelítéshez képest annyiban tér(t) (volna)el, hogy a folyamatot létrehozó aktorok szemszögébıl vizsgálódott volna. Ez annyit jelent,hogy – ismeretelméleti szempontból - tovább lehetett volna lépni az új társadalmi- vagy31