értekezés - PTE Közgazdaságtudományi Kar - Pécsi ...

technikákhoz képest nehézkesen -, de a társadalmi jelenségek „több dimenzióban történıleírása”, mindenképpen újszerőségre vall.A másik klasszikus stratifikációs elmélet Lloyd Warner nevéhez főzıdik, akivizsgálatait egy New England-i kisvárosban indított el (1941-1945), amit Yankee Cityneknevezett el (Warner, 1941-1959).A társadalmat felsı-, közép-, és alsó osztályokra határolta, s ezt további alsó- és felsırétegekre bontotta föl.A felsı-felsı osztály – a kékvérő arisztokrácia,az alsó-felsı osztály – a felkapaszkodó újgazdagok rétege,a felsı-közép osztály – az értelmiség, a fehér gallérosok,az alsó-közép osztály – a munkások, az iparosok, a kék gallérosok,a felsı-alsó osztály – a tisztességes szegények,az alsó-alsó osztály – a társadalom legaljának rétege.Warner szerint az egyes csoportok között nincs átjárás. Elméletének lényege abban áll,hogy a státust és az életkörülményeket egy mutató alá rendezte.Itt jegyzem meg, hogy a rétegzıdés komplexitásának több komponenssel való elemzésema már olyan sokdimenziós felfogáshoz vezetett, mely szerint a társadalom szerkezete nemmás, mint egy n dimenziós tér. Ezt persze felfoghatjuk az individualizálódási folyamatmegértésének is.Max Weber említése kihagyhatatlan ebbıl a sorból. İt általában az elsık közöttemlegetik az osztály- és struktúrarétegzıdéssel összefüggésben. Bár fontosságát tekintve afelsorolás legelején kellene szerepelnie, de logikailag ezen a helyen célszerő kitérnimunkásságának lényegi elemeire. Mégpedig azért, mert igazán ıt tartják a multidimenzionálismegközelítés kidolgozójának. Az 1923-ban megjelent Gazdaság és társadalom címő mővébentér ki az osztályok és rendek megkülönböztetésére (Weber, 1923). Az elıbbi a gazdaság általdeterminált, az utóbbi pedig az életforma és presztízs szempontjai mentén rendezıdik. Elsıretechnikai részletnek tőnik, hogy az eredeti német rendet (Stände) angolra a státus fogalmakéntfordították, amelybıl azután lényegi következtetések származtak. A társadalmiegyenlıtlenségeknek három dimenziója van. Az osztályhelyzet dimenziójába kerülnek atermelés, a csere és az elosztás. A státus körébe tartoznak az életmód és a presztízs jellemzıi,míg a hatalom a mások feletti rendelkezést írja le. A társadalom tagjai e háromosztatú21