értekezés - PTE Közgazdaságtudományi Kar - Pécsi ...

feltárására sokkal kevesebb figyelem (és költségvetés) irányul. Mintha a kreatív iparágakszakemberei nem vennék figyelembe kellı súllyal a változó társadalomszerkezetet.Stefan Hradil(1992) által szerkesztett miliı-, szubkultúra- és életstílus-kutatásiértelmezésnek akár a szociológia elmélettörténeti fejezetében is helye lenne, mégis afogyasztásszociológiával kapcsolatos tartalomhoz sorolom Hradilnak a fogalmak tisztázásátcélzó tanulmányát. Munkája alapvetıen a német viszonyok elemzésén alapul, determészetesen közvetlen áthallása és kapcsolata van más társadalmak viszonyrendszerével.A nyolcvanas évekig uralkodó teóriák – különösen a német szociológiában – az iparitársadalmak berendezkedésébıl eredı stabilitásra reflektáltak. A nagyszámú bérmunkástömege kiszámítható feltételeket és így jól leírható csoportokat eredményezett. Ebben akontextusban a szociokulturális tényezıknek alárendelt szerepe volt. A hatvanas-hetvenesévek ipari munkásságának életmódja a következı posztulátumok megfogalmazására vezette akutatókat. 1. A társadalom döntı részben megszabja az egyén cselekvési rádiuszát. Igen szőkaz a mezsgye, ahol az egyén saját maga alakítja és éli ki lehetıségeit. 2. Az ún. tudattalanságfeltevésazt implikálja, hogy a társadalomra ható fı formáló erık a „begyakorlás ésinternalizálás”. A tudatos választás vajmi kevés szerepet kapott ebben a felfogásban. (Csakegy rövid megjegyzés: ne felejtsük, nem több, mint negyven évvel ezelıtti állapotot jellemezígy Hradil. Ma már szinte felfoghatatlan az aktoroknak ez a passzivitása, erejüket éslehetıségeiket figyelembe véve). 3. A korlátozott társadalmi mobilitás azt hozta magával,hogy az egyének viselkedését hosszú távon is a származás determinálja, még ha adott esetbenvalaki feljebb is lép valamennyit a rétegzıdés grádicsain. Ez az ún. állandóság-feltevés. 4. Atotalitás-hipotézis az egyének viselkedésének, gondolkodásának az életvilág minden területérekiterjedı jellegére utal. Egy munkás minden helyzetben „munkásként” fog gondolkodni. 5.Az életvezetésben az érdekek játsszák a fıszerepet és az értékek a mellékszereplık (stratégiafeltevés).6. A makro-megközelítés pedig azt foglalja magában, hogy az egyén sok mindenkimással együtt alakítja a társadalom makrostruktúráit.A nyolcvanas évekre letisztultak az ezekkel az elıfeltevésekkel kapcsolatos nézetek(ehhez sok empirikus munka is hozzájárult). Kiderült, hogy a hipotézisek már messze nemrendelkeznek akkora prediktív erıvel, mint arra korábban joggal számíthattak (a hatvanasévek „konszolidált” társadalmi viszonyai között az állítások megállták a helyüket). Atársadalmak belsı folyamatai sokkal gyorsabban zajlanak, mint korábban és ez a belsımozgás szétfeszítette a korábbi kereteket. Az emberek fogyasztási potenciáljai kibıvültek.Nem csak anyagi értelemben, hanem a javakhoz való hozzájutás helye és ideje tekintetében is.37