értekezés - PTE Közgazdaságtudományi Kar - Pécsi ...

Hozzáteszem, ugyanez az eljárás-technikai probléma áll fenn az életstílus- ésértékvizsgálatoknál. Manchin egy további akadályt is lát a szakirodalom akkori feldolgozásaállapotában (1975), nevezetesen azt, hogy jellegébıl adódóan – és ez érvényes a jelenlegimérésekre is – az ebbe a tárgykörbe tartozó kutatások „mindig elölrıl kezdıdnek”.Egymásra épülésük, konzisztenciájuk nem tapasztalható. Ennek hátterében az eltérıkoncepcionális megközelítés és a modellalkotás szándéka áll.Amikor a 2008-ban zajlott GfK-Tárki fogyasztásszociológiai felmérésében részt vettem,mi magunk is az addigiaktól eltérı elméleti alapokon nyugvó teóriát kívántunkmegfogalmazni.Fontos megállapítani, hogy nem feltétlenül a társadalom azonos hierarchiaszintjein élıkalkotnak egy életstílus- vagy életmód-klasztert. Tagjaik interakcióba lépnek egymással és atársadalom mainstream részétıl való különállásuk demonstrálása határozza megviselkedésüket. A kábítószer-élvezık vagy más, akár zenei szubkultúrák kialakulásátmegfelelıen írja le az interakcionalista elmélet, ugyanakkor egy tradicionális, azosztálytudatot erısen hangsúlyozó társadalomban a különbözı rétegeknek ez a keveredésecsak korlátozott lehet.Az életstílus-életmód és a fogyasztói magatartás metszetében én a mai viszonyok közöttkövethetınek tartom ezt a teóriát. Az individualizált fogyasztói társadalomban számtalanpéldát találnak arra, hogy eltérı társadalmi helyzetőek alkotnak egy csoportot, rendezıdnekegy áru, jószág birtoklása köré. Az „új-média” univerzumában ez elfogadott gyakorlat. Atömeg(média)fogyasztás korszakában nincs helye az elitizmusnak, legalábbis nem a paretoiértelmezésben. Az interakcionalista álláspont tehát kitüntetett figyelemmel bírt munkámhipotézise megfogalmazásakor.Manchin elemzésében is felvetésre kerülnek a hatvanas évek úttörı munkái – aszocialista országokban. Kiemelt kutatásnak tekinthetı a hatvanas évek elején zajlottlengyelországi vizsgálat (Wesolowski, 1970). Mint a hasonló eredményekhez vezetıelemzések, ez is arra a megállapításra jut, hogy a hagyományos osztályok felpuhulása másdifferenciáló tényezıket emel be a társadalmi rétegek közé. Figyelemreméltó konklúzió ez aszocialista rezsim összességében közel két évtizedes történetét figyelembe véve. A kutatókmár ekkor felhívták a figyelmet arra, hogy az életmód vizsgálata esetleg olyan magyarázóerıvel bír, amivel a társadalmi struktúra még pontosabban megragadható.45