értekezés - PTE Közgazdaságtudományi Kar - Pécsi ...

A skandináv gondolkodásban az objektivitásra való törekvés dominált, azzal, hogykompozit indexek helyett a primer információk kerültek elıtérbe. A másik, Allardt-általképviselt modell a „having, loving, being” filozófiát vallotta. Ez a materiális feltételeket atársadalmi és természeti környezettel való együttélés minıségi szempontjával kiegészítve ésaz indikátorok komplexitásában (objektív és szubjektív) látja.Anélkül, hogy bıvebben kitérnék a jelzıszámokkal kapcsolatos koncepcionális vitákra,egy ebben a kérdéskörben tárgyalt dimenziót nem hagyhatok figyelmen kívül. Egy, azéletminıség különbségeit taglaló összehasonlítás (Lears, 1996) kimutatta, hogy a jövedelemeltérésekaz életminıség mintegy kétharmadát magyarázzák. Egy ilyen indikátor direkt hazaialkalmazása azonban kellı óvatosságot igényel a kutatók részérıl. Az elmúlt húsz év ugyaniskiélezte a vagyoni differenciálódást is, így a jövedelmi különbségek önmagukban nem bírnakelegendı prediktív erıvel. Ezen az elméleti talajon nyugszik példának okáért a GfK-Tárkikutatásnak a lakáskörülményeket részleteiben vizsgáló fejezete.A szociológia mindenesetre egy másik diszciplina, a közgazdaság fogalmait isalkalmazni kezdte az elemzések során. A kompozit indexek, mint az Index of Social Progress(ISP) mellé felsorakozott a GDP-hez hasonló Human Development Index (HDI) vagy a GeorgKatona (1952) által kidolgozott Index of Consumer Sentiment (ez alakult át késıbb ConsumerConfidence Index-szé). Számunkra még ennél is fontosabb tudnivaló, hogy ezeknek ajelzıszámoknak az egyenlıtlenség-vizsgálatokkal való összekapcsolási igénye fogalmazódottmeg néhány kutatóban. Hope (1972) aki ennek a komplex megközelítésnek a szószólója volt,az életteret, mint sokdimenziós rétegzıdési teret például klaszteranalízis alapján modellezte.Ez az integrációs törekvés ugyanakkor nem vált a struktúra- és rétegzıdésvizsgálatokfısodrává.33