Családi Kör, 2018. augusztus 2.

A
Nemzetközi Valutaalap (IMF)
támogatja a nyugdíjcsökkentési
törvény megszüntetését, és
egyetért azzal, hogy a kis nyugdíjakat
valamelyest emeljék. A kiigazítás
mértéke a költségvetéstől függ. Erről szeptember
végén, az IMF következő belgrádi
látogatásakor tárgyal a két küldöttség – ezt
Sebastian Sosa, a nemzetközi pénzintézet
belgrádi irodavezetője nyilatkozta a Politika
napilapnak. Azt is mondta, hogy a törvényes
nyugdíjak visszaállítása után – reményei
szerint – visszatérnek a lineáris nyugdíjemelésre.
Arra a kérdésre, hogy a legkisebb
járandóságok emelésével a kormány
az egyik jogi problémát másikkal cseréli fel,
Sosa azt felelte, hogy az IMF jogi kérdésekben
nem szakértő, de úgy értelmezi, hogy a
kormány különféle módozatokon dolgozik,
hogy minimálisra csökkentse az esetleges
jogi kockázatot. A Valutaalap számára elfogadható
az államelnök által beterjesztett
pénzügyi intézkedéscsomag, az IMF-nek
azonban vannak bizonyos fenntartásai a
legkisebb nyugdíjak emelésének mértékével
kapcsolatban.
Néhány héttel ezelőtt Aleksandar Vučić
a terv ismertetésekor azt mondta, hogy a
törvény eltörlése után csak a 30 ezer dinárnál
nagyobb nyugdíjjal rendelkezők érzik
meg a változást, (csökkentés nélkül viszszakapják
törvényes ellátmányukat), ezért
hintaszék
Szeptember végéig várakozó
állásponton a nyugdíjasok!
A mézesmadzag: soha akkora nyugdíj, mint az év végétől vagy a jövő év elejétől!
a legkisebb nyugdíjasoknak ötszázalékos
kiigazítást helyezett kilátásba. A végleges
emelési százalékról Siniša Mali pénzügyminiszter
szeptember végén egyezkedik
a Valutaalap küldöttségével. (Májusban az
IMF 33 milliárd dinárt hagyott jóvá a nyugdíjkiadások
növelésére. Egyes számítások
szerint a törvényes ellátmány visszaállítása
és a 30 ezer dinárnál kisebb nyugdíjak
ötszázalékos emelése 35 milliárd dinárral
terhelné a büdzsét.) Az IMF által májusban
megállapított költségvetési mozgástér a
gazdasági növekedéstől függően az év végéig
változhat, és remélhetőleg a pénzügyminiszternek
nem lesz gondja a többletkiadások
fedezésével.
A Valutaalap az idén 3,5 százalélkos
GDP-növekedéssel számol. Siniša Mali az
újságíróknak kijelentette, hogy szeretnék
fenntartani az első negyedévi 4,6 százalékos
növekedést. Reméli, hogy az államkassza
a tervezett hiány helyett 46 milliárd
dinár többlettel zárja az évet. A költségvetési
tanács 4 százalékos bruttó társadalmi
terméknövekedést jelez.
Az új program az előző folytatása, a cél
az ország makrogazdasági és pénzügyi stabilitásának
megőrzése, a strukturális meg
intézményi reformok folytatása, a kapitális
beruházások serkentése, a gazdaságra és
a munkára vonatkozó adóterhek csökkentése.
Végrehajtják az állami vállalatok szerkezetátalakítását,
megreformálják az adóhatóságot,
a pénzügyi intézményeket és a
közintézményeket. A kormány ígéretet tett
számos tender kiírására, és kötelezettséget
vállalt két bánya bezárására. Augusztus
végéig a Világbankkal együttműködve befejezik
a villamos energia lehetséges drágítására
vonatkozó elemzést, és a Szerbiai Villanygazdaság
2020-ig részvéánytársasággá
alakul át.
A program előírja, hogy a nyugdíjkiadások
nem haladhatják meg a nemzeti össztermék
ll százalékát. A bérek esetében ez
8%. Csak a GDP névleges növekedésével
arányosan lehet emelni. AZ IMF belgrádi
irodavezetőjének prognózisa szerint a 30
hónapos futamidő végére a GDP növekedése
6,5-7 százalék lesz, tehát két és fél év
alatt (legjobb esetben) ekkora bér- és nyugdíjkorrekcióra
lesz lehetőség.
Összegezés: szeptember végén közzéteszik,
hogy mikortól kik és mekkora bér- meg
nyugdíjemelést kapnak. Az idei emelést
csak a költségvetési törvény módosítása
után fizethetik ki. (A jövő évit betervezik a
2019-ik évi büdzsébe.) A parlamentnek az
év végéig meg kell szüntetnie a nyugdíjkifizetés
ideiglenes módjára vonatkozó jogszabályt,
és módosítania kell a nyugdíjbiztosítási
törvényt.
TAKÁCS Magda
Huszonöt parlamenti képviselő kerestetik!
A katonai nyugdíjasok szakszervezetének elnöksége levelet
küldött a parlamenti csoportoknak és a független képviselőknek,
amelyben arra kéri őket, hogy csatlakozzanak
az érdekszervezet Képviselők és nyugdíjasok együtt az Alkotmánybíróság
előtt elnevezésű akciójához.
A kezdeményezés célja, hogy rákényszerítsék az Alkotmánybíróságot
a nyugdíjcsökkentési törvény alkotmányosságának
felülvizsgálására, valamint arra, hogy megállapítsa, a kérdéses
jogszabály összhangban van-e a nemzetközi egyezményekkel.
Ha legkevesebb huszonöt honatya aláírja a beadványt, a bíróság
az alkotmány 168. cikkelye értelmében köteles lesz elindítani
az eljárást. A levélírók arra figyelmeztetik a képviselőket,
hogy aláírásukkal tanúbizonyságot tesznek a polgárok, az alkotmány
és tulajdonjog tiszteletéről, valamint a jogszerűség iránti
elkötelezettségükről. Hangsúlyozzák: a nyugdíjcsökkentési törvény
megszüntetésének bejelentésekor az illetékesek nem közöltek
pontos dátumot, és a kártalanítást sem említették, ami
még inkább indokolja az Alkotmánybíróság állásfoglalásának
szükségességét.
A katonai nyugdíjasok szakszervezetének elnöksége arra kéri
a képviselőcsoportokat, hogy nyilatkozzanak, elvben támogatják-e
az alkotmányosság felülvizsgálását kezdeményező javaslatot,
amelynek szövegét a szervezet ügyvédi csoportja és dr.
Zoran Ivošević volt alkotmánybíró, egyetemi tanár készíti elő. A
véglegesítés után aláírásra elküldik minden olyan képviselőnek
(név szerint), aki jelezte, hogy aláírja a beadványt.
Az általános aktus alkotmányosságának vagy jogszerűségének
értékelésére irányuló eljárást a meghatalmazott ajánlattevő
javaslata alapján indítják meg. Önállóan kezdeményezheti az
Alkotmánybíróság is a bírák kétharmados többségének szavazatával,
de kérheti legkevesebb 25 képviselő is. ( Az elnökség elsősorban
az ellenzéki és független képviselőkre számít.)
T. M.
2018. augusztus 2. 11