Családi Kör, 2018. augusztus 2.

MÚLTIDÉZŐ
1968 – A SZABADSÁG ÍGÉRETE
„Maoista összeesküvés”
a Kádár-rendszer ellen
Ma már nehéz elképzelni, de annál érdekesebb, hogy Magyarországon
a hatvanas évek második felében maoista diákcsoportok
tevékenykedtek az egyetemeken, méghozzá eleinte
nem is illegális módon, hanem a KISZ részeként szerveztek
tüntetéseket a vietnami háború meg a görögországi jobboldali
katonai puccs ellen.
Ezek a témák ugyan „belefértek” a magyar vezetőség politikájába,
azt viszont nem jó szemmel nézték Kádárék, hogy
a fiatalok „csak úgy, maguktól” szervezkednek. A Mao Cetung
által meghirdetett Nagy Proletár Kulturális Forradalom
„támogatása” pedig már egyértelműen túllépte az MSZMP által
elviselt kereteket, különösen, mert a szovjet „testvérpárt” is szakított
a kínai forradalmárokkal.
Az 1968-as szovjet–kínai kapcsolatok problematikus voltának
okait abban kereshetjük, hogy Hruscsov már az 1950-es évek végén
igyekezett enyhíteni a szovjet–amerikai feszültséget, és ennek
érdekében felmondta a Kínai Népköztársasággal kötött megállapodást
az „új honvédelmi technológiáról” – ami tulajdonképpen a kínai
atomfegyver kifejlesztését célozta meg. A Kína és a Szovjetunió
közötti feszült viszonyt az 1960 júliusában, a világ kommunista pártjainak
Bukarestben megtartott konferenciáján elhangzottak is jól
ábrázolják,
amelyen
nyolcvanegy
küldöttség
vett részt.
Hruscsov
ott a szocialista
elmélet
„békés”
győzelmét
dicsőítette a
szocializmus
AMIKOR MÉG SZENT VOLT A BARÁTSÁG: KÁDÁR
JÁNOS (KÖZÉPEN) MAO CE-TUNG JOBBJÁN
FIGYELI A TŰZIJÁTÉKOT 1957. OKTÓBER
1-JÉN A PEKINGI MENNYEI BÉKE TÉREN
és a kapitalizmus
közötti
versenyben,
míg a kínai
küldöttség
vezetője a háborúban
látta az egyetlen lehetőséget a világbéke megóvására,
és a szovjetek szemére vetette a marxizmus-leninizmus elárulását.
Hruscsov ezekre a vádakra azt kiabálta, hogy „Ha ti Sztálint ennyire
szeretitek, vigyétek haza a holttestét”, majd hozzátette: „Ha Maóra
nézek, Sztálint látom”.
Ezek után nem csoda, hogy a két ország viszonya teljesen romba
dőlt, és a szovjetek még abban az évben visszahívták Kínába küldött
szakembereiket. De a Szovjetunió és Kína rossz kapcsolata természetesen
kihatott minden európai szocialista országra, és ebben
Magyarország sem lehetett kivétel.
Maóval a „fridzsiderkommunizmus” ellen
1968 elején Magyarországon bevezették az új gazdasági mechanizmust,
aminek egyesek szerint „fridzsiderkommunizmus” és „gulyásszocializmus”
lett volna az eredménye. Ez a fejlemény az akkori
18 2018. augusztus 2.
KKP honlapja
újbaloldal szerint ellentétes volt a marxizmus-leninizmussal, amit
viszont szerintük csakis Mao Ce-tung tanításaival lehetett megvédeni.
Mao magyar hívei ugyanis úgy vélték, hogy Kínában tiszta
szocializmus valósul meg az akkor harmadik évébe lépő kulturális
forradalommal, és hittek abban, hogy csak ilyen formában lehetséges
marxista elveken alapuló kommunizmust kialakítani. Éppen
ezért megalkuvónak és túlságosan liberálisnak tekintették a Kádár-rendszert.
Akkoriban alakult meg Magyarországon a Muskátli
Kör, amelyhez főleg fiatal művészek és értelmiségiek tartoztak, de
emellett létezett egy igen
radikális Magyar Forradalmi
Kommunisták Csoportja is,
amely röplapon terjesztette
harminchat pontból álló
Programfelhívását. Ennek
a programnak a 34. pontja
kimondta, hogy céljuk a „revizionista,
burzsoá-bürokrata
rendszer erőszakos megdöntése”
és egy kínai típusú
szocializmus megvalósítása
Magyarországon.
A magyar pártvezetőség
DALOS GYÖRGY A 2010-ES
LIPCSEI KÖNYVVÁSÁRON
nyilvánvalóan félt ezektől a gondolatoktól. Állítólag Aczél György,
a Kádár-rendszer kultúrpolitikájának nagy befolyású irányítója azt
kérdezte visszafogott hangon, hogy „mi lenne, ha a maoisták kerülnének
hatalomra?”.
Antimaoista per Magyarországon
Aczél ezzel a kijeletésével azt sugallta, hogy a maoista világnézet a
szovjet politikával ellentétben áll, amit a Kádár-rendszer nem engedhet
meg magának, hisz Magyarország lojális partnere akart maradni a
Szovjetuniónak. Ezért az államvédelmi hatóságok már 1967 novemberében
nyomozást rendeltek el röpiratok terjesztése miatt, és előzetes
letartóztatásba helyezték Pór Györgyöt, Bencze Sándort, Simon Pétert,
valamint Malgot Istvánt, akik annak idején egyetemi hallgatók voltak. E
rendőri eljárás alatt ötven-hatvan tanút hallgattak ki, akik a vád szerint
informális kapcsolatokat tartottak fenn egy hasonló irányzatú görög
emigráns szervezettel, de az MSZMP ultrabalos álláspontot képviselő
néhány tagjával is. Később a „maoista összeesküvés” 10-12 főből álló
kemény magja ellen indult per a „Kínai Kommunista Párt által hirdetett
szektás, dogmatikus nézetek” képviselete miatt.
„A súlyos vád ellenére viszonylag enyhe ítéletek születtek: a fővádlottat
két és fél esztendei, szigorított börtönben letöltendő szabadságvesztésre
ítélték, de rajta kívül csak három személynek kellett
ténylegesen börtönbe vonulnia. A többiek szabadságvesztését, így
az enyémet is, három év próbaidőre felfüggesztették” – írja Dalos
György, Berlinben élő író, akit 1968-ban az egyik szélsőbaloldali diákcsoport
tagjaként héthavi felfüggesztett börtönbüntetésre ítéltek.
Az 1968-as per azonban nem irtotta ki a maoista mozgalmakat Magyarországon.
Így egy 1972-es maoista felvonuláson Demszky Gábor,
a Szabad Demokraták Szövetségének későbbi alapító tagja és
Budapest egykori főpolgármestere (1990–2010) is részt vett, amiért
egy évre kizárták az egyetemről és a KISZ-ből.
MESSMANN István
Rainer Justen