Családi Kör, 2018. augusztus 2.

Akik átélték a Szentlélek kiáradását
A pünkösdi mozgalom a XIX. század végén indult az Egyesült Államokban afroamerikai
körökben. 1902-ben Topeka (Kansas) városában, egy bibliaiskolában a Szentírást tanulmányozták
és imaórákat tartottak, amikor kiáradt a Szentlélek. Ezt tartják egy olyan mérföldkőnek,
ami a pünkösdi egyház indulását jelentette. Ennek gyökerei visszanyúlnak az
úgynevezett szentségmozgalmakhoz. Amikor 1906-ban Los Angelesben az Azusa utcai
imaházban elindult az ébredés, akkor ott három éven át folyamatosan tartott az istentisztelet,
és a „tűz” gyorsan szétterjedt a világ különböző pontjaira. Jelenleg Vajdaság számos
településén működik olyan gyülekezet, ahol magyarul zajlik az igehirdetés.
Erről kérdeztük Szabó Viktort, a
Krisztus Evangéliumi Egyháza országos
elnökét, a szabadkai gyülekezet
lelkipásztorát:
– Ma körülbelül hatszázmillió pünkösdi-karizmatikus
hívő él világszerte. Az Assemblies
of God a legnagyobb felekezet, amely közel
hetvenmillió tagot számlál. Számos más felekezet
is van, amelyek között létezik egyfajta
együttműködés, és a Pentecostal World
Fellowship (Pünkösdi Világközösség) nevű,
háromévenként megrendezésre kerülő konferencián
a legtöbben részt is vesznek.
Térségünkben mióta létezik pünkösdi
egyház?
– Jugoszláviában 1907-ben indult a pünkösdi
mozgalom Béskán, a német ajkú lutheránus
hívők között, akik a faluban összejöttek
Bibliát olvasni és imádkozni. Ahogyan
gyönyörködtek Isten igéjében, énekeltek
és imádkoztak, megnyílt a szívük, és megtapasztalták
a Szentlélek kiáradását, ezután
a gyülekezet létszáma gyorsan növekedni
kezdett. A második világháborút követően,
ahogyan gyakorlatilag minden németnek,
nekik is távozniuk kellett Vajdaságból. Egyes
feljegyzések szerint a háború előtt a gyülekezet
négyszáz tagot számlált, legtöbbjük
német ajkú volt. Amikor elmentek, sok helyen
ők lettek a pünkösdi egyházak vezetői.
Például Nikolaus Betschel Béskáról Salzburgba
költözött, és ott alapított gyülekezetet,
később ő lett az ausztriai pünkösdi gyülekezetek
vezetője. Eisenloeffel, aki szintén béskai
származású, Németországban alapított
bibliaiskolát, a Kniesel család tagjai pedig
Svájcban, Németországban és Argentínában
vezettek gyülekezeteket, ők mindannyian
innen származtak. Szabadkán 1937-ben jelent
meg a pünkösdi egyház, ami valamilyen
módon kapcsolatban állt a béskai közösséggel.
Rácz Ferenc volt az, aki átélte a pünkösdi
áldást, a Szentlélek kiáradását. Sokaknak tett
bizonyságot, és amikor elkezdődött a háború,
sokan felkeresték, mert ő megélte a hitet,
imái után sokszor gyógyulások történtek.
Amit a pünkösdiekről tudni kell
A pünkösdi egyház tanításának gyökere teológiailag ugyanaz, mint a református
vagy az evangélikus egyházé azzal, hogy a megtérés fogalma és az egyéni hit a pünkösdi
egyházban hangsúlyozottabb. A történelmi egyházaknál a kisgyermek a keresztségkor
egyháztaggá válik, később nem fektetnek nagy hangsúlyt az egyéni hitre,
a megtérés szükségességére. Habár a történelmi protestáns egyházakban is elhangzik
a megtérés fogalma, de nem úgy, mint a pünkösdi vagy baptista felekezeteknél,
ahol ennek szükségessége állandóan hangsúlyozott. A pünkösdi gyülekezetekben a
dicsőítés sokkal élénkebb, dinamikusabb, modern zenével, kézfelemeléssel és tapssal,
de van, amikor letérdelnek. Mindig kifejezik azt, amit éreznek. Az istentiszteleteken
gyakori a prófétálás, a betegekért való imádkozás kézrátétellel; amelyek alapja a
Szentírás, hiszen Jézus, később az apostolok is ezeket cselekedték. A pünkösdi egyházra
a kezdetek óta jellemző, hogy igyekszik visszatérni a bibliai alapokhoz.
8 2018. augusztus 2.
SZABÓ VIKTOR, A KRISZTUS EVANGÉLIUMI
EGYHÁZA KÖZÖSSÉG ORSZÁGOS ELNÖKE
Pünkösdiek betiltva!
Voltak nehéz időszakok?
– A második világháború idején a „magyarok
alatt” betiltották a pünkösdi egyház
működését, és a háború utáni években a
kommunista kormány sem engedte meg
azt. Az akkori lutheránus lelkész, Sostarec
Ferenc megbarátkozott a pünkösdi egyház
tagjaival, és megengedte nekik, hogy keddi
alkalmaikat a lutheránus templom tanácstermében
tartsák meg, a vasárnapi istentiszteleten
pedig a pünkösdi hívek is részt
vettek, így védelmet kapott a közösség. A
barátság később is megmaradt. 1953-ban
születtem, és emlékszem, amikor a hatvanas
években tagjaink hittanórára jártak a
lutheránus templomba. Sokan tagjaink közül
a mi istentiszteletünk után siettek a lutheránus
templomba, mert szerették meghallgatni
azt a lelkészt is. Azután október
31-én, a reformáció napján a református
templomból a pótpresbiter, a lutheránusoktól
Sostarec lelkész, tőlünk pedig Rácz
testvér egymást látogatták és prédikáltak.
Nagyon szép emlékünk van arról, hogy mit
jelent a keresztények között a kinyújtott
jobb, amikor nehéz idők járnak.
Vajdaságban hol tartanak magyar
nyelvű istentiszteleteket?
– Szabadkán több gyülekezet is létezik,
valamint Horgoson, Zentán, Adán, Péterrévén,
Becsén, Törökbecsén, Bajmokon,
Pacséron és Magyarittabén. Régebben volt
Nagybecskereken is, de ott ma már inkább
csak szerbül hirdetik az igét. A szórványokban
például, így Dreán, Feketicsen, Moholon
és Völgyparton (Obornjača) magyar
házi csoportok működnek. Szabadkán vasárnap
reggel magyarul hirdetjük az igét,
de ha szerbek is jelen vannak, akkor biztosítunk
számukra fordítást. Délután pedig
csak szerbül beszélünk, olyankor ugyanis
szerbek és leskovaci romák jönnek.
Hol zajlik teológiai képzés?
– Nagyon jó kapcsolatot ápolunk a magyarországi
Magyar Pünkösdi Egyházzal,
nekik Budapesten van teológiai főiskolájuk.
Jelenleg is ott tanul két diákunk, egy adai és
egy szabadkai. Egy szabadkai tagunk ott fejezett,
mesterdiplomát szerzett, és időnként
tanítani is szokott. Magyarország különböző
városaiból járnak hozzánk pünkösdi pásztorok,
de mi része vagyunk a szerbiai pünkösdi
mozgalomnak, ugyanakkor jó kapcsolatot
ápolunk a horvát és egyéb más volt jugoszláv
térségben működő közösséggel is.
Mire fektetnek nagy hangsúlyt?
- Működnek gyerektáboraink, és angol
nyelvi táborokat is szervezünk. Épp a múlt
héten tartottuk Adán, és túljelentkezés volt.