www.dentalunio.hu • info@dentalunio.hu legközelebb esô Dental Unio szaküzletekben!
28 Állcsont-ortopédia parodontálregeneratív technikákkal Irányított szövetregeneráció Felnôtt páciensek ellátása során az állcsontortopéd szakorvos gyakorta nemcsak a konzervált és protetikailag kezelt fogazat problematikájával, hanem néhány esetben lokalizált, illetve generalizált parodontális destrukciókkal és/vagy marginális parodontitisszel találja magát szembe. Hogy az egészséges parodontium szükséges elôfeltétele az orthodontiai fogmozgatásoknak, ahhoz állkapocs-ortopédiai szakmai körökben semmi kétség sem fér, úgyhogy a parodontális elôkezelés a megfelelô pácienseknél „conditio sine qua non”ná, elengedhetetlen feltétellé vált. Ehhez a klinikai helyzettôl függôen különbözô eljárások állnak rendelkezésre, kezdve a parodontitis eltávolításától egészen a parodontálregeneratív koncepciókig, amilyen például az irányított szövetregeneráció csontaugmentációval vagy a nélkül. A jelen cikkben bemutatunk egy átfogó irodalmi áttekintést és az irányított szövetregeneráció (guided tissue regeneration = GTR) elvét. Egy kombinált, parodontálsebészeti–állcsont-ortopédiai kezelést vázolunk fel egy hölgy páciens példáján keresztül, akinél a sikeres parodontális, illetve csontregenerációs beavatkozást követôen sikeres állcsont-ortopédiai terápiát végeztünk. D E N T A L H Í R E K M E D . D E N T . Bevezetés A 21. század beköszöntével folytatódik az a trend, amit rövid távon nem lehet figyelmen kívül hagyni: az állcsont-ortopédiai praxisban folyamatosan nô a felnôtt páciensek száma. Nekik különösen az esztétikai egyenetlenségek korrekciója fontos. Mivel a száj és a fogazat jelentôs szerepet játszik az emberi arc vonzerejében, és mivel ez utóbbit a személyes identitás kimagasló ismertetôjegyének tekintik, a dentofaciális anomáliák korrekcióját illô súllyal kell az állcsontortopédia objektív céljai között szerepeltetni. A felnôtt páciensek ellátása olyan interdiszciplináris kérdésekkel szembesíti a szakorvost, mint például az orthodontiai fogmozgatások a parodontálisan sérült állcsontszakaszokban. A parodontális kezelések újabb eljárásainak magas sikeraránya – mint az irányított szövet-, illetve csontregeneráció – vetette fel azt a kérdést, hogy ezek mennyire átgondoltan alkalmazhatók egy kombinált parodontális–állcsont-ortopédiai terápiában. A marginális parodontitis gyakran a fogakat megtámasztó szövetek, különösen pedig az alveoláris csont és a kötôszöveti tapadás pusztulásához vezet. A hagyományos parodontális terápiáknak, mint depurálás (scaling) és gyökérsimítás, az a céljuk, hogy megállítsák a parodontális tapadásvesztés és az alveoláris csontdestrukciók továbbterjedését, és ezzel megtartsák a fogakat, illetve azok funkcióját, de arra már nem alkalmasak, hogy a már meglévô defektusokat a szövetek újraépítése révén regenerálják. A hagyományos lebenyoperációkat követô parodontális sebgyógyulási mechanizmusokkal kapcsolatban végzett vizsgálatok kimutatták, hogy az ínyhám gyors apikális proliferációja messzemenôen akadályozza az új tapadást, illetve a regenerációt (1. ábra). Úgy tûnik, hogy a parodontium regenerációja csak az alveoláris csont és a desmodontium sejtjeibôl indulhat ki. Ezek a felismerések 1982-ben arra indították Nymant és társait, hogy a sarjszövet által elfertôzött, a cementtôl, illetve csontszövetektôl megtisztított defektust egy mechanikus gáttal (membrán) szigeteljék el a gingivális hámszövettôl. Az erre használható membránoknak két változatuk van: a felszívódó (pl. Hypro- Sorb® F, Hypro-Sorb® M Resorbable Bilayer Collagen, gyártó: Cardiophil) és a nem felszívódó (pl. Gore-Tex membránok). A nem felszívódók – a felszívódókkal ellentétben – megkövetelnek egy második mûtéti beavatkozást is a membrán eltávolításához. Ezek teremtik meg a cement, a csont és a kötôszöveti tapadás regenerációjának elôfeltételét a parodontális ligamentsejtek befolyása alatt (2. ábra). Ezt az eljárást nevezik irányított szövetregenerációnak (Guided Tissue Regeneration = GTR). Például Gottlow és társai, Becker és társai, Zappa, illetve Cortellini és társai által végzett szövettani vizsgálatok igazolni tudták a parodontium regenerációját ezen kezelési módszer alkalmazását követôen a cement, a kötôszöveti tapadás és az alveoláris csont újraképzôdése miatt. Az elvesztett parodontális szövet „restitutio ad integrum”-ja, vagyis teljes körû minôségi és mennyiségi helyreállítása a jelenleg rendelkezésre álló eljárásokkal nem lehetséges. Az irányított szövetregeneráció és a csontaugmentáció kombinációja A parodontium regenerációját csonttranszplantátumokkal lehet elôsegí-