A FOGÁSZAT EGÉSZSÉGPOLITIKAI ÉS INFORMÁCIÓS ...
A FOGÁSZAT EGÉSZSÉGPOLITIKAI ÉS INFORMÁCIÓS ...
A FOGÁSZAT EGÉSZSÉGPOLITIKAI ÉS INFORMÁCIÓS ...
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
66<br />
7. ábra: ImmersaDesk<br />
Az elôbbinél jóval egyszerûbb virtuális környezet,<br />
ahol a kivetítôernyôn anaglif módszerrel, a szemlélô<br />
sztereoszemüveget viselve, térben látja a mesterséges<br />
környezetét.<br />
nem létezô világ, melybe az adott felhasználó<br />
megpróbál minél inkább<br />
belemélyedni, vagyis beleéli magát a<br />
virtuális térben történô dolgokba. A<br />
virtuális valóság technológiáinak felhasználási<br />
köre lényegében végtelen,<br />
hiszen az orvostudomány, az ipar és<br />
még számos terület (pl. az egyre terjedô<br />
számítógépes játékok) vélhetôen<br />
óriási hasznát veszi majd az<br />
ilyen tudományoknak. Az orvostudományban,<br />
az anatómiaoktatásban és<br />
a sebészeti mûtétek szimulálásában<br />
nyílik nagy lehetôség a virtuálisvalóság-laborok<br />
létrehozását követôen. A<br />
legnagyobb amerikai magánegyetem<br />
(New York University, College of Dentistry)<br />
fogorvosi karán az anatómia<br />
D E N T A L H Í R E K<br />
M E D . D E N T .<br />
tantárgyat már nem a boncteremben,<br />
hanem virtuális laborokban oktatják.<br />
Prof. Andrew Spilman dékánhelyettes<br />
szerint ez a képzés igen sikeres, számos<br />
egyéb haszna mellett. A fogászati<br />
radiológia oktatásában is az anatómiai<br />
képletek egymáshoz való viszonyának<br />
ismerete alapvetô feltétele a<br />
sikeres diagnosztikának. Van der Stelt<br />
professzor, az Amszterdami Fogorvosi<br />
Egyetem (ACTA) röntgenosztályának<br />
vezetôje, munkatársaival közösen<br />
nagy energiát fektet abba, hogy létrehozzon<br />
egy ilyen oktatólabort. Az<br />
ilyen labor mûködtetését teszi lehetôvé<br />
a CAVE (Computer Aided Virtual<br />
8. ábra A temporomandibuláris ízület (TMI) CBCT képe<br />
A négy képbôl három a TMI különbözô metszeti (koronális, szagittális és transzverzális) képeit láthatjuk,<br />
melyek szürke árnyalatúak. A nyilak jelzik az elváltozást, nevezetesen a fejecsen képzôdött oszteofitát.<br />
Gyakorlás szükséges ahhoz, hogy ezt a három szeletet a fejünkben térbeli tárgyként lássuk. A színes<br />
kép a térbeli képhalmaz fotorealisztikus háromdimenziós képe. A felszínén levô fény csillanása a 3D érzetét<br />
kelti (prof. Gröndhal anyagából).<br />
Environment). Ez egy olyan terem,<br />
amelynek négy falára vetítik a képet,<br />
és a teremben álló személy egy sztereoszemüvegen<br />
keresztül háromdimenziósnak<br />
látja a vetített tárgyakat,<br />
melyeket a kezében levô eszközzel (pl.<br />
joyce stick) mozgatni tud (6. ábra).<br />
Ennek az egyik változata az Immersa-<br />
Desk, ahol a megfigyelô köré már<br />
nem egy egész termet alakítanak ki,<br />
hanem csak egy projektoron keresztül<br />
történik az interaktív térlátás (7. ábra).<br />
Mindössze egy-kétszáz dollárért beszerezhetô<br />
ennek a rendszernek a legkisebb<br />
formája, a személyi számítógéphez<br />
csatlakoztatható szemüveg.<br />
Az itt felsorolt rendszerek lényegében<br />
az anaglif elven alapuló, ál-háromdi-<br />
menziós képet vetítik a tér érzetét<br />
keltve a megfigyelô számára.<br />
A virtuális valóság eszközei is, mint<br />
a valódi háromdimenziós képernyôk,<br />
a tárgy háromdimenziós képhalmazát<br />
felhasználva készítik a képet. A fogászati<br />
radiológiában elterjedôben lévô<br />
ún. cone-beam computer tomograph<br />
(CBCT), vagy az orvosi diagnosztikában<br />
használatos mágneses rezonancia<br />
képalkotó jó anatómiai, háromdimenziós<br />
képhalmazt produkál a térbeli<br />
viszonyok vizsgálatához. A radiológus<br />
szakorvosok a rekonstrukciós<br />
metszeti képeken végzik a leletezést.<br />
Ezeken a különbözô metszeti szeleteken<br />
egy idôben, egyszerre nem látják<br />
a vizsgált terület teljes térfogatát, ehhez<br />
tovább kell lépniük újabb szeletekre,<br />
és „fejben” kell összerakniuk a<br />
térbeli alakzatot. Ezek a háromdimenziós<br />
képalkotók a rendelkezésre<br />
álló térfogati képhalmazból látványgrafikát<br />
tudnak készíteni, amelyek<br />
pontosan úgy néznek ki, mint a valóságban<br />
(8. ábra). Ezeket a képeket a<br />
diagnosztika során nem használják,<br />
de esetbemutatáskor vagy oktatáskor<br />
a közönség számára könnyen értelmezhetô,<br />
szemléltetô ábrák állíthatók<br />
elô. Ezek a képek szolgálnak alapul a<br />
fent említett virtuálisvalóság-rendszerek<br />
számára. Azonban ezek a látványos<br />
térhálós modellek még mindig a<br />
sík monitoron jelennek meg, és a tér<br />
mélységét vagy anaglif módszerrel,<br />
vagy a felületen mutatott fényjátékkal<br />
teszik érzékelhetôvé.<br />
Valódi 3D monitor<br />
Egy sikeres magyar fejlesztés eredménye<br />
a HoloVizio, amely világszabadalmi<br />
oltalom alatt áll, és valódi háromdimenziós<br />
képet mutat anélkül,<br />
hogy bármiféle szemüveget kellene<br />
viselnie a szemlélônek. Szemben a<br />
hagyományos monitorokkal, a Holo-<br />
Vizio képernyôjén lévô pixelek különbözô<br />
színû, intenzitású fényt bocsátanak<br />
ki, és ráadásul eltérô szögben<br />
hagyják el a monitort ezek a sugarak<br />
(9. ábra). Ennek köszönhetôen a képen<br />
lévô tárgyak a monitor síkja elé<br />
és mögé is vetülnek. Széles látószöge<br />
miatt csoportosan is nézhetik a képeket,<br />
tehát képzésben és továbbkép-
Change language