A FOGÁSZAT EGÉSZSÉGPOLITIKAI ÉS INFORMÁCIÓS ...
A FOGÁSZAT EGÉSZSÉGPOLITIKAI ÉS INFORMÁCIÓS ...
A FOGÁSZAT EGÉSZSÉGPOLITIKAI ÉS INFORMÁCIÓS ...
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
1. ábra: Sebgyógyulási mechanizmusok ábrázolása<br />
egy hagyományos lebenyoperáció után. Az<br />
ínyhám gyors apikális proliferációja – az ínyhám<br />
gyökérfelszínen való megtelepedése akadályozza a<br />
regenerációt.<br />
2. ábra: Az irányított szövetregeneráció (GTR)<br />
elve. Egy membrán (7) applikációja és ezáltal a<br />
gyökércement és az alveoláris csont (4) gingivális<br />
hámszövetének (5) elszigetelése létrehoz egy üreget<br />
(6); így biztosítják a parodontális defektus<br />
desmodontiumból (3) és alveoláris csontból (4)<br />
származó sejtekkel való betelepítését. (1: dentin,<br />
2: zománc-cement határ, 3: desmodontium, 4:<br />
alveoláris csont, 5: gingiva és gingivális hámszövet,<br />
6: üreg, 7: membrán mint gát).<br />
teni. Itt olyan autogén csontról van<br />
szó, amely mind extra-, mind intraorálisan<br />
kinyerhetô. Extraorális kivételi<br />
helyként a medencetaréjt részesítik<br />
elônyben. A kivett szivacsos csont és<br />
a csontvelô kifejezetten nagy oszteogén<br />
potenciállal rendelkezik. Intraorális<br />
kivételi helyként például a tuber,<br />
egy fogatlan állcsontszakasz, egy<br />
gyógyuló extractioalveola vagy az áll<br />
területe jöhet számításba. A csontimplantátumok<br />
olyan donorcsontok,<br />
amelyek különbözô formában (fagyasztott,<br />
fagyasztva szárított és de-<br />
mineralizált fagyasztva szárított) állnak<br />
rendelkezésre. Nagy biokompatibilitású<br />
és biofunkcionalitású csontimplantátum,<br />
illetve csontpótló<br />
anyag a Dexabone ® preparátum (szarvasmarhából<br />
származó szivacsos<br />
csontgraftanyag, gyártó: Cardiophil).<br />
Ez a preparátum nemcsak az implantológiában,<br />
de a parodontális defektusok<br />
kezelésében is bevált.<br />
Több szerzô számolt be parodontális<br />
regenerációval elért sikerrôl lokalizált<br />
csontaugmentáció után az alveoláris,<br />
illetve parodontális defektusban<br />
csonttranszplantációkkal és<br />
csontimplantátumokkal. Ezt a csontos<br />
defektusfeltöltést, illetve a tapadás<br />
visszanyerését szövettanilag igazolták.<br />
Más szövettani vizsgálatoknál<br />
azonban az új tapadáson felül hosszú<br />
ínyhámot is találtak az újraépült alveolárcsont<br />
és a gyökérfelszín között.<br />
Mellonig arra a végkövetkeztetésre jutott,<br />
hogy a parodontális defektus<br />
csontimplantátummal történô kezelése<br />
csak egy a többi terápialehetôség<br />
között, és pontos végrehajtás<br />
esetén általában sikeresen végzôdik.<br />
Az egyedüli irányított szövetregenerációhoz<br />
képest a csontaugmentációval<br />
való kombinálás több sikerrel<br />
kecsegtetô módszer. Ez különösen<br />
akkor hatékony, ha a csontdefektus<br />
olyan nagy, illetve a defektus formája<br />
olyan kedvezôtlen, hogy a membrán<br />
alatt nem lehet létrehozni az üreget.<br />
Az állcsonthasadék rekonstrukcióit<br />
(szekunder oszteoplasztika) sikerrel<br />
hajtották végre csonttranszplantációkkal,<br />
mielôtt a fogakat bemozgatták<br />
volna az egykori hasadék területére.<br />
A lokalizált augmentációk az alveoláris,<br />
illetve parodontális defektusokban<br />
sikeresnek mutatkoztak az állcsont-ortopédiai<br />
fogmozgatás elôtt.<br />
Bowers és társai összeállítottak egy válogatást<br />
olyan már publikált szövettani<br />
eredményekbôl, amelyek igazolják<br />
a csonttranszplantációk utáni regenerációt.<br />
A fogak orthodontiai mozgásait<br />
nem kíséri a kötôszöveti tapadás elvesztése<br />
a redukált csontkínálatú területeken,<br />
ha a marginális gyulladást<br />
pre-orthodontiailag eltávolították.<br />
Másként fogalmazva: ezeknél a pácienseknél<br />
is lehet orthodontiai terá-<br />
M E D . D E N T .<br />
piát, illetve fogmozgatást végezni.<br />
Ennek azonban feltétele, hogy az<br />
összes gyulladt parodontális elváltozást<br />
kiküszöböljék, és tiszta gyökérfelszín<br />
álljon elô. Polson és társai Rhesus-majmokkal<br />
folytatott állatkísérleteik<br />
alapján arra a végkövetkeztetésre<br />
jutottak, hogy parodontális defektusok<br />
esetén az ortodontiai fogmozgatás<br />
sem nyomó, sem húzó oldalról<br />
nem vezet a kötôszöveti tapadás<br />
szintjének rosszabbodásához. Geraci<br />
és társai állatkísérletekkel folytatott<br />
vizsgálataikban, amelyek során a fogakat<br />
befelé mozgatták a parodontális<br />
defektusba, azt találták, hogy új<br />
kötôszöveti tapadás jött létre olyan<br />
gyökérfelszínen, amely elôzôleg egy<br />
gyulladt lézióval volt szomszédos. A<br />
szerzôk tudatában vannak az ezen állatmodellekbôl<br />
nyert eredmények interpretálási<br />
kényszerûségének. Embereknél<br />
jelenleg még nem áll rendelkezésre<br />
elegendô tanulmány.<br />
Az irodalomban már többször is leírták<br />
klinikai esetismertetések formájában<br />
a parodontális és alveoláris<br />
szövetek orthodontiai erôhatásokra<br />
adott válaszreakcióját az elôrehaladott<br />
parodontális léziók regeneratív<br />
kezelését követôen. Noha a klinikai<br />
tapasztalat sejteni engedi, hogy az<br />
orthodontiai mozgatás jobban lehetséges<br />
a regeneratív lépéseket követôen,<br />
és új tapadás kialakulásához vezet,<br />
kevés a kísérleti adat ezen hipotézis<br />
igazolására.<br />
Klinikai esetismertetés<br />
Egy 38 éves hölgy páciens jelent meg<br />
a rendelésen állcsont-ortopédiai kezelés<br />
érdekében. Az intraorális felvételek<br />
egy I. osztályú okklúziót mutatnak<br />
jobbra és balra. A felülnézeti képeken<br />
mindkét fogsorívben rendellenes<br />
fogállások, illetve mindkét frontban<br />
torlódás látható. A páciens adatai<br />
szerint egyik frontfogat sem húzták ki<br />
az alsó állcsontjából, ami igazolja az<br />
egyik frontfog agenéziáját (3. a–e ábra).<br />
A klinikai vizsgálatoknál, valamint a<br />
parodontális adatlap elkészítésénél a<br />
26-os fog kiterjedt tasakmélységét<br />
(13 mm) állapítottuk meg meziálisan,<br />
bukkálisan és palatinálisan (3. f ábra).<br />
A foglazulás foka 1 volt, a szomszédos<br />
D E N T A L H Í R E K 29