A FOGÁSZAT EGÉSZSÉGPOLITIKAI ÉS INFORMÁCIÓS ...
A FOGÁSZAT EGÉSZSÉGPOLITIKAI ÉS INFORMÁCIÓS ...
A FOGÁSZAT EGÉSZSÉGPOLITIKAI ÉS INFORMÁCIÓS ...
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
72<br />
Ferdinand Hodler 1853-ban született<br />
Bernben, és 1872-ben telepedett át<br />
Genfbe, ahol haláláig élt. Témái, az<br />
Alpok hegyes-tavas tájai, portrék és<br />
megbízásra festett történeti képek<br />
avatták hazája meghatározó mûvészévé,<br />
akinek korán akadt néhány hûséges<br />
támogatója. Terjedelmes életmûvének<br />
túlnyomó részét mindmáig<br />
nagy svájci múzeumok és jelentôs<br />
magángyûjtemények ôrzik. Hodler<br />
kezdetben genfi tanára, Barthélemy<br />
Menn realista felfogását követte, de<br />
tájábrázolásain és életképein hamarosan<br />
megmutatkozott az a törekvés,<br />
hogy a hangulatos megjelenítésrôl lemondjon<br />
egy eszme, egy tárgy átszellemítése<br />
érdekében. Genfi baráti köre,<br />
amelybe a párizsi szimbolistákhoz közel<br />
álló irodalmárok is tartoztak, hozzájárult<br />
mûvészetének ilyen irányú fejlôdéséhez,<br />
és ahhoz, hogy végsô soron<br />
kibontakoztathassa nagyalakos<br />
monumentális festészetét.<br />
A bécsi Secession 1904-es kiállításától<br />
kezdve az európai szecesszió vezetô<br />
egyéniségének tartották, nagy kiállításokra<br />
hívták meg, számos kitüntetést<br />
is kapott.<br />
A budapesti kiállítás – a berni<br />
Kunstmuseum és a Szépmûvészeti<br />
Múzeum együttmûködésének eredményeként<br />
– közel 130 festményt mutat<br />
be (amelyek közül sokat erre a célra<br />
restauráltak), kiegészítve a legjelentôsebb<br />
svájci múzeumokban és<br />
magángyûjteményekben ôrzött kb. 40<br />
rajzzal, valamint német múzeumok<br />
néhány vásznával. Láthatók igazi remekmûvei,<br />
mint pl. az „Éjszaka”, a<br />
„Nappal”, az „Érzés”, az „Igazság”, a<br />
„Szerelem”, a „Szent óra” és a „Pillantás<br />
a végtelenbe”.<br />
Egy kép a kiállításról.<br />
D E N T A L H Í R E K<br />
S Z A B A D I D Ô<br />
MAGYAR NEMZETI GALÉRIA<br />
A ÉPÜLET<br />
Belsô utak képei – Az Art Brut<br />
Ausztriában és Magyarországon<br />
Nyitva: 2008. november 9-éig.<br />
Válogatás osztrák mûhelyekbôl, valamint<br />
a budapesti Pszichiátriai Múzeum<br />
és a Magyar Nemzeti Galéria<br />
gyûjteményébôl. A közös kiállítás három<br />
egység, három gyûjteményi<br />
anyag köré rendezôdik.<br />
Az osztrák mûvészetterápiás és pszichoszociális<br />
mûhelyekbôl száz, változatos<br />
technikával készült alkotás érkezett<br />
a tárlatra. E kortárs ausztriai<br />
válogatáshoz a budapesti Pszichiátriai<br />
Múzeum ötven rajza társul, amely<br />
gróf Teleki Ernô 1954 és 1970 között készített,<br />
ma a Magyar Nemzeti Galéria<br />
Adattárában ôrzött rajzsorozatával<br />
egészül ki.<br />
Tukan.<br />
Az 1900-as évek elején a kor dekadens<br />
életérzését megfogalmazó<br />
mûvészek elvetették a hagyományos<br />
képi toposzokat. A modernizmus<br />
korszaka, a szorongás és az elmagányosodás<br />
élménye új vizuális eszközöket<br />
és adekvát kifejezési formákat<br />
követelt. A primitív népek mûvészete<br />
és a népi kultúrák motívumkincse<br />
mellett a gyermekrajzok igézô ôszintesége<br />
és az elmebetegek bizarr látomásai,<br />
ôsi gyökerekbôl táplálkozó<br />
archaikus világa elsôsorban az<br />
avantgardisták körében talált megértésre.<br />
Az újító törekvések a korszak<br />
elmekórtanának tudományos kutatásaival<br />
is párhuzamosan haladtak. A<br />
pszichiátria ebben az idôben kezdett<br />
el intenzíven foglalkozni a primitív<br />
népek lélektanával, a gyermeklélektannal,<br />
az álom törvényszerûségeivel<br />
és az elmebetegek képi megnyilvánulásaival.<br />
A dadaista, az expresszionista<br />
és a szürrealista mûvészek<br />
nemcsak újabb és újabb inspirációt<br />
merítettek az addig csak szakemberek<br />
számára érdekes mûvekbôl,<br />
hanem – az alkotófolyamat hasonlóságát<br />
hangsúlyozva – szerepeltették<br />
is ôket kiállításaikon.<br />
Az 1940-es években Jean Dubuffet<br />
francia festômûvész a társadalom perifériáján<br />
alkotók – pszichotikusok,<br />
csavargók és rabok – mûveinek sokaságát<br />
gyûjtötte össze. A marginális<br />
élethelyzetekben megnyilvánuló kreativitás<br />
e különös, sokszínû produktumaira<br />
ô alkalmazta elôször az Art Brut<br />
(nyers, durva, csiszolatlan mûvészet)<br />
megnevezést, s vezetésével 1948-ban<br />
megalakult az Art Brut Társaság. Dubuffet<br />
Art Brut kollekciója az 1960-as<br />
évekre már 5000 mûvet számlált. Napjainkban<br />
a kortárs mûvészeti jelenségek<br />
között egyre inkább helyet kap a<br />
tág értelemben vett Art Brut; világszerte<br />
számos alkotómûhely, galéria,<br />
gyûjtemény és mûvészeti vásár bizonyítja<br />
e mûvek létjogosultságát.<br />
Marginális élethelyzetében a betegekhez<br />
hasonló kirekesztettséget és<br />
fenyegetettséget élt át az a magyar<br />
arisztokrata, akit 1954-ben származása<br />
és politikai hovatartozása miatt<br />
kolozsvári otthonából a Duna-deltába<br />
deportáltak. Gróf Teleki Ernô túlélési<br />
stratégiának a képzômûvészeti<br />
alkotást, a rajzolást választotta.<br />
Spontán megnyíló kreativitása hasonló<br />
volt a kórházba került pszichotikusokból<br />
gyakran elôtörô alkotási<br />
lázhoz. A harminc év alatt több száz<br />
rajzot készített, amelyek azután albu-
Change language