A FOGÁSZAT EGÉSZSÉGPOLITIKAI ÉS INFORMÁCIÓS ...

42
Korszerû kezelési koncepciók
a gyermekfogászatban
A gyermek- és fiatalkorúak
fogászati egészségének
javítását célzó
profilaxisprogramokat
a legtöbb ipari országban már
évtizedek óta eredményesen
alkalmazzák.
A legfrissebb, 2006-os Német Szájegészségügyi
Tanulmány (DMS IV) alátámasztotta,
hogy a fogszuvasodás gyakorisága
örvendetesen visszaszorult a gyermekek
és a fiatalok körében (1. ábra). Számos,
különbözô európai országokból származó
tanulmány szintén világosan kimutatta,
hogy a profilaktikus intézkedések végrehajtása,
különösen az iskolákban és az
óvodákban, észrevehetôen hozzájárult a
fogszuvasodás csökkenéséhez.
A civilizációs betegségnek tekinthetô
káriesz azonban Észak-Amerikában, valamint
Közép- és Észak-Európában még
ma is igen elterjedt, és továbbra is a leggyakoribb
gyermekkori betegségnek számít.
A fogszuvasodás gyakoriságának értékelésénél
azonban figyelembe kell
venni, hogy az elterjedtséget éppen az
iskoláskorú gyermekeknél különbözô paraméterek,
így többek között a szociális
környezet faktorai, lényegesen befolyásolják.
Egy 2000-es tanulmányban
összesen 3880 elsô osztályos (1844 lány,
2036 fiú) gyermek fogászati leleteit értékelték
ki. A külföldi osztálytársak aránya
összesen 19,1 százalékot (n = 741) tett ki.
A tanulók 53,4 százaléka (n = 2073) rendelkezett
eredendôen egészséges fogazattal;
az ilyen fogazatú német gyerekek
részaránya 60,8 százalék (n = 1909), míg
a külföldi tanulók esetében az érték 21,9
százalék (n = 162) volt. A német és külföldi
tanulók fogszuvasodásának elter-
D E N T A L H Í R E K
M E D . D E N T .
dmt-t
3,5
3
2,5
2
1,5
1
0,5
0
2,89
1. ábra: Közepes dmt-t értékek idôdiagramja 6-7 éveseknél (DMS IV. tanulmány).
jedtségérôl Bielefeldben és Hamburgban
készített tanulmányok hasonlóan
kedvezôtlen eredményeket hoztak, mint
a szóban forgó rheinland-pfalzi tanulmány.
Mindössze a német gyerekek 50,2
százaléka és a külföldi gyerekek 27,6 százaléka
volt kárieszmentes.
Intézkedések a szájegészség
javítására
Világosan ki lehetett mutatni, hogy a
külföldi gyerekeknél még jelentôs szájegészségügyi
hiányosságok álltak fenn,
és az addigi profilaxiskoncepciók kevéssé
voltak eredményesek. Csak nagyobb
erôfeszítéssel és másként alakított intenzív
profilaxisprogramokkal lehet a
szájegészség és a fogszuvasodás csökkentése
terén eredményeket elérni ezeknél
a rizikócsoportba tartozó gyerekeknél.
A megelôzô intézkedések foganatosítására
és a fogászati ismeretek átadására
az óvodák és az általános iskolák tûnnek
a leginkább alkalmas és hatékony
helyeknek (2. ábra). Mivel három- és hatéves
kor között a posztnatális bevésôdési
fázis még nem zárult le, a kisgyermekek
a fiatalokkal összehasonlítva lényegesen
könnyebben irányíthatók és ösz-
Németország
2,39
2,21
2,16
1994 1997 2000 2004
tönözhetôk. A plakklerakódás megakadályozására
szolgáló hatékony szájhigiéniai
eljárások, a kismolekulájú szénhidrátok
csekély részaránya (szacharózok
aránya) révén a fogak egészségére tekintettel
lévô táplálkozás, a rendszeres fogorvosi
kontroll mellett a lokális és szisztematikus
fluorozási eljárások alkalmazási
lehetôségei tartoznak a fogszuvasodás-prevenció
hatékony koncepciói közé
(a profilaxis tartópillérei).
Így például Hollandiában a fluorozott
ivóvíz 1953-as bevezetését követôen a
kárieszmentes gyerekek aránya 1984-re 3
százalékról 65 százalékra nôtt. Fluorozott
konyhasóval a lakosság széles rétegeit
lehetne elérni, és a só használatáról a
továbbiakban mindenki önállóan és szabadon
dönthetne. Németországban már
1992 óta árusítanak fluorozott étkezési
sót, ami a helyileg alkalmazott – fluoridtartalmú
fogkrémeket, zseléket vagy öblítôszereket
magában foglaló – fluorozási
eljárásokat helyesen kiegészíti.
A hátsó fogak területén fellépô esetleges
szuvasodás megelôzésére további lehetôséget
jelent a barázdazárás, ami különösen
a jellegzetesen mély fisszúráknál,
a hátsó fogak területén lehet célszerû
(3. ábra). A barázdazárásnak többféle
elônye is van: a kezelés könnyen elvégez-