A FOGÁSZAT EGÉSZSÉGPOLITIKAI ÉS INFORMÁCIÓS ...

34
Endodontiai és restauráló
fogászati szimbiózisok
Az endodontiai kezelés sikere
a megfelelô diagnózisból és
kezelésbôl áll, amit könnyebb
elérni, amikor a szimptómák
megfelelnek a klinikai és
radiológiai leleteknek.
Ez általában az anterior
fogaknál egy kiszámíthatóbb
kezelés, ellentétben a posterior
fogakkal a csatornák száma és
azok belsô szerkezete miatt.
Soha eddig nem volt annyira fontos a
multidiszciplináris megközelítés annak
érdekében, hogy a páciensnek a
lehetô legjobb kezelési lehetôségeket
kínáljuk fel. A parodontológus szakorvosok
módosíthatják a provizóriumokat,
amikor a lágyrész megóvásánál
akrilátokkal és ragasztókkal dolgoznak,
különösen extractióknál és implantátumok
beültetésénél. A gyökérkezelô
specialisták különbözô ragasztási
technikákat alkalmaznak a kezeléshez,
illetve az apex és a csatorna lezárásához.
Amikor piacra kerültek a korszerû
implantátumok, beültetésüket csak a
szájsebészek végezhették, és csak késôbb
engedélyezték ezt a parodontológusoknak
is. Mára már az általános
fogorvosok is végezhetnek ilyen tevékenységet.
Felmerül a kérdés: a technológiai
fejlôdés és a kiszámítható csontintegrációs
implantátumok tekintetében
hol húzódik az illetékesség határa
az endodontiai szakorvos számára?
A manapság rendelkezésre álló
D E N T A L H Í R E K
M E D . D E N T .
számos opció között hol végzôdik az
endodontiai terápia, és hol kezdôdik
az implantológia? Mikor születik meg
a döntés? Ki hozza meg? Néhány kérdést
tisztázni kell az endodontiai
szakorvos illetékességét illetôen.
A kezelés megkezdésekor
az alábbi kérdéseket tisztázni
kell:
– Garantálja-e a fogat támasztó,
rendelkezésre álló csont, hogy
folytatni lehet az endodontiai beavatkozást?
– A fog pozíciója és fennálló okklúziója
elôsegíti-e a megfelelô restauráció
elkészítését?
– Van-e jelen hajszálrepedés vagy
törésvonal?
– Lesz-e vaspánteffektus (ferrule effect)
a kezelés végén?
Kell-e majd csap a foghoz, és ha
igen, megfelel-e egy öntött csap?
– Direkt technika alkalmazása a csatorna
szerkezete, a fog megóvása
és a potenciális gyökértörés kisebb
valószínûsége miatt?
– Úgy kell befejezni a gyökérkezelést,
hogy protetikai célból számításba
kell venni az orthodontiai
szupraerupciót, vagy fel kell javítani
a csont architektúráját, még
akkor is, ha a fogat ki kell húzni?
– Milyen anyagot kell választani a
trepanációs nyílás lezárásához a
terápia végén? (1., 1. a, 1. b, 1. c ábrák)
I. eset
Eugenolt tartalmazó, köztes restaurációs
anyagok gátolhatják, illetve
akadályozhatják a megfelelô ragasztási
technikákat. A bevett üvegionomer
restauráció jobb lezárást biztosít;
kevésbé hajlamos a korai okkluzális
letörésre, és stabilabb interproximális
kontúrt ad. Fontos kommunikálni
a restauráló fogorvossal,
hogy miként építi újra a fogat. A csap
öntött csap lesz-e cementezéssel,
vagy egy elôre gyártott csap ragasztással?
A csapnak kiváló és passzív
illeszkedésre van szüksége a csatornában,
és jó, ha mechanikai retenciók
vannak jelen a csonkfelépítés
stabilitásához, ha már direkt technikát
használunk. A valóságban ezeket
az elôre gyártott csapokat néha módosítani
kell, emiatt elveszítjük néhány
belsô tulajdonságukat. A Peerless
Post elôfeszített üvegrostjaival
számításba veszi valamelyik vagy
mindkét végen elvégzendô becsiszolásokat
anélkül, hogy fel kellene áldozni
az illeszkedést, annak bármilyen
fizikai tulajdonságát vagy elônyét.
A különbözô gyakorló szakemberek
különbözô csaptechnikákkal elégedettek.
Néhány csaprendszer, többek
között a SybronEndo-Peerless Post,
Coltene-Whaledent-Parapost és Bisco-DT-Light
Post, rendelkezik egy
csappreparáló fúróval, amely jól
megközelíti a csap helyének végsô
formáját, ennélfogva nagyon szoros
illeszkedést biztosít a csatorna falaihoz.
Ha a csapok hibáit elemezzük, pontosan
fel kell ismernünk a probléma
természetét. Nem megfelelôen készült
az öntött csap, hogy így nem
passzív az illeszkedés? Eredhet-e az
elmozdulás a ragasztó eugenoltartalmának
a hibájából néhány gyökértömô
anyagnál, mint pl. a Roth-féle
paszta, Kerr Pulp Canal stb.? Mûanyagbázisú
cementet használó