Victor Vasarely - Fondation Vasarely
Victor Vasarely - Fondation Vasarely
Victor Vasarely - Fondation Vasarely
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
az alkotásban a kiváltságosak útja. Őmaga úgy dolgozott,<br />
hogy modern technikai megoldásokkal tömegcikké<br />
válhasson alkotása. Ez ellentmondásosnak hathat – hogy<br />
a mű elrugaszkodjék az egyeditől. De, más művészekkel<br />
ellentétben, <strong>Vasarely</strong> nem kifogásolta a tömegkultúrát, nem<br />
érzett konfliktust e tekintetben. Nem kompromisszumról<br />
volt szó, hanem arról, hogy minél több embert akart<br />
megközelíteni műveivel. Művészeti programjával előre látta,<br />
hogy a műveinek integrálódnia kell a minden-napi élettel,<br />
hogy bárki élvezhesse azokat. Meg volt arról győződve,<br />
hogy a „világ és a művészet egységet alkothat”, a látás<br />
felfogóképességén keresztül. Ezért összpontosított a látás<br />
adta hatásokra. Ez az azonnali élmény művészete.<br />
Lám már szerencsésebb vagyok a dudorokkal és a rejtvény<br />
mozaik kontúrjaival. Talán azért, mert elhatároztam, hogy<br />
a szélső darabok beillesztésével kezdem. Fokozatosan<br />
rájövök, hogy <strong>Vasarely</strong> művészete nemcsak kihívás az<br />
érzékeknek, hanem ráébreszt bennünket arra, hogy milyen<br />
bonyolult mindaz, amit a környező világból érzékelünk.<br />
Művészete nem konfliktus mentes, mert kinyilvánítja azt<br />
a hiábavaló kísérletet, melyet a szem végez, mikor két<br />
ellenkező érzékelést közvetít. Az érzékelő pszhichológia<br />
(Gestalt theory) terminusait véve alapul agyunk két térbeli<br />
megoldást fedezhet fel egyazon serkentésre reagálva. Az<br />
a tapasztalat, hogy a világot három dimenzióban látjuk,<br />
arra késztet bennünket, hogy a kettő közül az egyik térbeli<br />
megoldást válasszuk, de megbizonyosodás nélkül. Hogy ezt<br />
kipróbáljam, félretettem a rejtvényt, elővettem a noteszomat<br />
és ceruzámmal két azonos méretű, de egybekapcsolódó<br />
négyzetet rajzoltam. Az összekapcsolás alapja négy parallel<br />
(2. ábra, o.20). Ez a híres Necker Kocka, melyet L.A.Necker,<br />
a híres svájci kristallográfus fedezett fel 1832-ben. A rajzot<br />
nézve először az egyik négyszöget látom visszahúzódni és a<br />
másikat előretörni. Fárasztó ezt sokáig nézni, mert agyunk<br />
nem képes arra, hogy két ellentmondásos szerkezetet<br />
egyszerre ismerjen fel – hiszen a kép valójában egysíkú.<br />
<strong>Vasarely</strong> szerint ez Trompe l’Oleil (állandó mozgás), vagyis<br />
az „érzelmi megrázkódtatás”, ami az élményt követi:<br />
mozgás megállás nélkül. Festményei hasonló módon járnak<br />
el, s ez próbára teszi látásunkat, mivel szemünk mintegy<br />
felfogja saját látás-tapasztalatát, tehát saját látásunk lesz a<br />
kép alanya.<br />
Most már előttem van a rejtvény majdnem teljes keretezése.<br />
Kezemben az utolsó szöglet mozaikja. Kedvencem ez,<br />
mert elhelyezésével a mozaikok ciklikus összekapcsolódását<br />
érem el, kezdet és vég nélkül. A szerkezet<br />
nagyszerűségére ébredek. A rejtvénybe rejtve ott a „Majus<br />
MC”. Bizonytalankodom, mert tudom, hogy egy többirányú<br />
és bonyolult dologgal van dolgom. Kezdem élvezni a<br />
rejtvény fejtést, és egyre közelebb jutok <strong>Vasarely</strong> alapvető<br />
zsenialitásához: a rejtvény mozaik nagymestere ő. A rejtvény<br />
gyönyörű!<br />
John M. Cunningham<br />
Regional Cultural Centre<br />
Adrian Kelly<br />
The Glebe House & Gallery<br />
21
Change language