Letöltés egy fájlban [28.4 MB - PDF] - EPA - Országos Széchényi ...

Közlemények 341
ember, de az danczkai bibliopolok száz aranynál alább nem akarják meghozatni. Glóbusokat
sem találtam még eddig." 16
Pontosan két hónappal ezután, 1679. június 27-én TELEKI Uzdiszentpéterről
tudósítja ABSOLQN Dániel lengyelországi követet, hogy „Faigel Péter uram megérkezett."
Egyúttal azonban „kegyelmedet kérem, engem szerezzen reá egy Tuanus historicusra, . . .
és egy franczia ezüstös kalamáris ládácskát" hozzon. 17
E két levél tartalmát összevetve a Diárium adataival, közöttük 1679. június 30-án
minden megjegyzés nélkül felsorolt könyvcímekkel találkozunk. Abból a körülményből,
hogy e bejegyzés FAIGEL megérkezése utáni harmadik napon történt s hogy az Absolonnak
írt levélben egy olyan könyvről van említés téve, amely a Diárium feljegyzései között
is előfordul, könnyen azonosíthatjuk az alábbi felsorolandó műveket a danczkai vásárlásokkal.
„Poli Criteria Sacra in omnibus voluminibus in folio. — História Thuani in suis
voluminibus. — S. Augustini opera omnia in folio. — Politia Ecclesiastica Voltij in tribus
voluminibus. — Horhnbechii Practica Theologia in tribus voluminibus. — Therapeutica
Sacra. — Anatome Concilij Tridentini Hejdegeri. — Ejusdem História Patriarcharum. —
Burmannii Synopsis Theologiae in duobus voluminibus — Salvianus de providentia
et Gubernatione DEL — Interesse et Trutina Statuu[m] Europae in 12 At."
Ismétlem: az a körülmény, hogy TUANUS (Thuanus) Históriáját ABSOLON útján
másodpéldányban is megszerezni szándékozta, megerősíti azt a feltevést, hogy a EAIGELlel
hozatott könyv valóban Jankó tulajdonát képezte, tartalma miatt azonban hihetőleg
TELEKI is óhajtotta volna a saját könyvtárába is besorozni. E csekélység TELEKinek
nem mindennapi szellemi színvonalára és gondolatvilágára vet nagyon érdemes világot.
Ugyanis THOU (latinosan Thuanus) Jakab Ágoston francia államférfi (1553 — 1617.)
korának világtörténetét „História suae temporis" című nagyszabású munkájában örökítette
meg. Az első négy kötet 1604 — 08. években jelent meg Párizsban. Könyvében a
francia vallásháborúk történetét olyan nagy tárgyilagossággal írta le, hogy emiatt a
hugenották felé való részrehajlással vádolták meg. Ekkor maga igazolására dolgozta ki
„Thuani commentarius de vita sua libri IV." című Orleansban 1620-ban megjelent művét.
18 Ennek tudatában most már kapcsoljuk össze azt a körülményt, hogy a Danckában
vásárolt többi könyv is korának lehető legválogatottabb értéke, íróik még ma is egyetemes
nagyságok, jellemzésül pedig hangsúlyozzuk azt is, hogy amiként TELEKI Erdély
tudományosan képzett fórfiai közül a korán elköltözött idősebb CSENGEM Istvánnal,
valamint PATAKI Istvánnal, BÁNFFI Dénes egykori udvari papjával volt közelebbi,
csaknem barátinak mondható jóviszonyban, 19 rajtuk kívül — a Diárium szerint — CSER-
NÁTONI Pál is nem egyszer megfordult udvarában, azonképpen a fia számára beszerzett
munkák nagyobb része is annak a cartesiusi-coccejusi szellemi irányzatnak volt a terméke,
amelynek e korbeli hazai képviselői éppen CSENGERI, CSERNÁTONI és DÉZSI enyedi,
valamint PATAKI kolozsvári professzorok voltak. Talán éppen ebben lelhetjük magyarázatát
annak a látszólag indokolatlan ténynek is, hogy Jankó néhány esztendei kolozsvári
tanulás után miért cserélte fel a kolozsvári kollégiumot az enyedivel!
A Diáriumban felsorolt szerzők közül POLE (Pólus) Regináid (1500 — 1558.)
a mérsékelt egyházi felfogású canterburyi érsek; a már említett THOU (Thuanus) Jakab
Ágoston; Szent Ágoston (354—430.) a legkiválóbb egyházi atya és bölcselő; HOORNBECK
16 TELEKI levelezése. VIII, 434.
17 I. h. VIII, 449.
18 Révai Nagy Lexikona. XVIII, 249., továbbá Der grosse Brockhaus (1934.) XVIII,
647., valamint Világirodalmi Lexikon (Szerkeszti: DÉZSI Lajos.) III, 1645.
19 Nagyajtai Cserei Mihály históriája. 188. 1.